Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. június 28.
Egy sovány árnyék, vagyis inkább kettő, mert az egyik maga a test volt, másikát ebből képezék a teli hold sugarai, lépett ki Abdul sátorából, kezében fényes aczél villogott; de ne gondolják olvasóink, hogy ez a herczegnek testőre volt, kinek egyedül van joga aczélt villogtatni ily közel urához, vagy épen ne gondolják ezen árnyékpárt valamely fejedelemgyilkosnak, ki azon jogot magának erőszakkal veszi, a villogó eszköz nem volt élet-, hanem csak szakálirtó eszköz, s e szavakat sopánkodá, mint egy szerelmes a holdba: Egy egész esztendeig voltam Bécsben, de még soha sem kellett valakinek egész koponyáját, egy kis üsteköt kivévén, lekopasztani, még a szürke barátok is egész koszorút viselnek, sőt az ilyen operátióról a nagyon tudós Paré Ferencz sem emlékezik a chirurgiáról és borbélymesterségről írt derék munkáiban.
A sovány asszony átfonta még a szomszédját is az egyik karjával, nehogy kiessék a kocsiból s ugy kiabált a lovakra: gyihé! gyihé! A hangja rikácsolt s a kis lovacskák igazán megijedtek tőle, mert galoppban iramodtak neki a büdi kaptatónak. A csodatevő szüz asszony képe a templomban volt Büdön. A két asszony nyitva találta az ajtót.
Az anya kétségbeesetten, mintha rögtön belebolondulna abba, hogy igy kínlódni látja a gyermekét, a sovány sárga szomszédné pedig inkább vizsgálódva, mintha orvos vagy valami afféle lenne. Végre is lehuzták a gyermek kezét a szeméről. Csunya vörös daganatot takart a piszkos kendő. Az anya elsáppadt és a falnak esett, ugy elrémült. A másik is megilletődve szólott. Ilyenkor megtesz az ember mindent.
Dömötör pedig gyalog baktatott hazafelé, mert útközben ki akarta eszelni, hogy mint meséli el feleségének az akadémiai kitüntetést. Egy fordulónál kopottas, sovány fejkendős asszonynak majdnem a sarkára lépett.
Igy... még egy kicsit... még, még! Hiszen már alig marad valami. Látod!... És még ebbe is belefér az ilyen sovány kutya. No, de most már csak elég szűk lesz? Elég. Igy jó lesz! Ne ereszd el... Fogom. Persze, most ki kellene belőle bújnom... Bújj ki. Ej, hát nem bánom, nevetett elszántan a kis Regina kigombolom és kibújok. Nem is tudom, mit teketóriázok veled annyit... Okosan.
A sovány Róza is kijött többször az udvarra azért, hogy hallgassa a meséket és azért is, hogy még lássa a szobaurat, mert nemsokára úgyis el fog utazni, Akkor a pincefal már majdnem egészen zöld volt, mert a kövek közül sok füvek nőttek ki és másféle növények. A kertből lelógó vadszőlő pedig egészben az ágyig ért már és a levelei szélesek voltak és kemények.
Az ilyen kis küzködéseket ne lássa senki. Ezután már mindig így lesz!... Nem ment el. Csodálatosan mindig elébekerült. Egy pillanatig egy vonalba voltak. Egyik kint, a másik bent a terraszon. Köztük a korlát a kis ládikákkal. Az öreg úr előbbre ment, aztán hoszszú, sovány lábaival átlépte a korlátot és előtte termett. Mindez az alatt történt, mig egy pillanatra megállt tehetetlenül.
A fedélzeten egy olajbarna bőrű, mindig mosolygó arcú, sovány alak állt, a lovagok bíborcsíkos, keskeny tógájában. Aemilius, kiáltott vidáman az aedilis, együtt hajózunk a hazugok gyönyörű földje felé, és megölelte barátját.
A Nap Szava
Mások Keresik