Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !

Frissítve: 2025. július 23.


Meglátszott a készülődésén, a hogy a kabátja ujjával a kalapját kefélte, meg a hogy határozatlanul, rákészülve arra, hogy bármelyik pillanatban hátrafordul, végigment az udvaron. A tulsó ajtóban is megállott még egy pillanatig s olyan illedelmesen kopogtatott, mintha igazán valami urhoz menne be és azután egészen csend lett.

Nekem ugyan semmi válaszoltam szinte nyersen, pedig egészen bizonyos, hogy nyugodt választ akartam adni. Regina egy pillanatig szótlanul vizsgált, azután olyan hangon, mint ahogy az álmos gyereket szokta biztatni a dajka, ezt mondotta: Holnapig lecsendesedel és megint minden lesz...

Ujra fölállott várta, a mig odaérnek, hogy keresztülgázolnak majd ezen a semmin, valami rongy parasztnak az összelopkodott korlátján... egy pillanatig azt is látta, hogyan buknak egymásra a kocsi előtt a lovak s aztán ő is beesett közéjük.

KATICA: Nem ... csak megvan a nyoma. KATICA: Nem ... fehér ... fehérebb mint a karom. KATICA: De ha mondom ... JÁNOS: Nem ... mert az vörös, csunyán vörös ... KATICA: És ha még sem vörös? JÁNOS: Megláthatnám ...? Kinos szünet néhány pillanatig. JÁNOS: Eh!... Mért emliti épen most azt a szegény, szürke, elfáradt öreg asszonyt? KATICA: Tanitó ur szégyelje magát!

Minden téli ruhájukat bepakkolták, miért Holcsi úr haragudott s azt mondta, téli öltönyt csináltathatnak külföldön is. Oroszlay pár pillanatig gondolkodott. Ez az érv megzavarta őt, azután mondá: Mindegy, bármikor jönnek is vissza, ismétlem, maradjon addig hely nélkül.

Pár pillanatig így nézett rám, azután megszólalt: Tudod, öreg, tulajdonképen minden igaz és mégis semmisem igaz, kezdte. Neked, nem bánom, elmondom. Ugyis nyomja a lelkemet; pedig senkim sincs, akinek ezt a furcsa züllésemet megmagyarázhatnám. De már benne vagyok és ebből nincsen szabadulás. Lenyomott egy karosszékbe és mellém telepedett.

A szövés úgy történik, hogy a gépben előlről két drótszál együtt fut a henger rovátkáiba, egy forgókészülék egymásköré fonja és ez az egymáskörül fonódás a henger kockáinak felső és alsó sarkán egy pillanatig, tehát addig szünetel, amíg az oldalról futó drótszál szorosan a fonadék közé kerül és ott úgy megerősödik, hogy szét sem választható.

Elindult a gesztenyefasor felé, amely a gazdaságba vezetett: de amikor a virágos táblák mellett elhaladt, a borostyánnal sűrűn befuttatott lugasban, nem messzire tőle, megvillant valami fehérség. A gróf látott ott valakit. Az egyik vendégét, egy leányt. Krebsler Simon kisebbik leányát, Ginát. Egy pillanatig arra gondolt, hogy úgy tesz, mintha nem vette volna észre.

Hogy kereshetett az engem napokig, míg végre belenyugodott, hogy egy darabig nem fogjuk, egymást látni. Hm... de hátha soha többé nem fogjuk egymást látni? Lám, lám... ez eddig eszembe sem jutott. Igazán egy pillanatig sem gondoltam eddig, hogy voltaképen ez az eshetőség sincs kizárva... Most, hogy eszembe jutott úgy éreztem, hogy semmi hatással sincs reám.

Hogy Holcsit kivéve, kik voltak azok, nem tudták, s alakjukat csak egy pillanatig láthatták, azután eltüntek a lépcsőházban. A hosszú, régi emeletes épület a kert közepén emelkedett. Körül volt véve virágtáblákkal; most azonban még nem nyujtottak azok szinpompát, mert a kertész csak pár nap előtt ültette ki a virágokat s azok többnyire fakadó bimbóban voltak.

A Nap Szava

irtóvas

Mások Keresik