United States or Mongolia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Nem pirult el, nem sütötte le szemét, nem babrált a köténye csücskén, mint a falusi kisasszonyok, mikor a földes úrfi megpödörte a bajuszát s valami vastag tréfát mondott nekik vagy épen megcsípte az orczájukat. Az igaz, hogy most semmi ilyesmit nem művelt. Pedig nem lehet mondani, hogy a leány büszke lett volna iránta vagy tartózkodó, vagy hideg.
Nézegesd csak, akkor nem fogsz unatkozni. Mi az? Honnan hozta? A Kerner uraságtól. Egy széken volt. Nekik ugy is annyi van, hogy ez az egy meg se látszik. Hát nem igaz? Biztos igaz, mondta a szobaur. De jobb azt elvinni, ami a polcon áll rendben, mint amelyik a széken hever vagy a földön. Miért? Jobb azt elvinni. Mert az ember gyakran jobban szereti amit ugy eldobál.
Az egész környéken nincs kutya, folytatta tovább a leány ez tehát az ő kutyájuk... és nyomra fogja őket vezetni. Kinyújtottam kezemet a Mannlicherem után, hogy lelőjjem a semmirekellő dögöt Regina azonban még idejében lefogott. Bolond vagy? Ide akarod őket csődíteni? Ez igaz volt. Helyrehozhatatlan szamárságot csináltam volna. Maradj csendesen... suttogta Regina. Majd én elkergetem.
Hamarosan az íróasztalkájához futott, kapkodva írta meg a levelet Dininek, még meg sem szólította benne. „Bocsásson. meg a könnyelműségemért, írta nem volt szép játék, de csak játék volt. Hisz' én már menyasszonya vagyok valakinek. Felejtsen el végképen. Még ma elutazom." Egy szó sem volt ugyan igaz a meny asszonyságból, de hatásosnak gondolta, azért füllentette. Sőt még csak el sem utazott.
Igaz, hogy Juliska asszony minden körmönfontság nélkül szerette, egészségesen és nyiltan, őszintén, az ingerlő kacérkodások teljes hijjával, ami nem mindig a legszerencsésebb módszer a férfiak érdeklődésének az ébrentartására. Még a divattal is csak mérsékelten törődött, a ruháit átigazíttatta, nem dobta el mindjárt a gazdagodni vágyó szabók kedvéért.
A temető kapujára nagy tábla volt fölszegezve s vigasztalónak az volt ráirva, hogy föltámadunk. A kis örmény egy darabig a csillagot bámulta s mikor visszafordult, megkopogtatta botjával a táblát. Nem igaz... persze, hogy nem igaz. A mi ide be van raktározva, az jól el van téve. Kezeskedem róla. Nem segít itt már semmi. Nekem fölirhat ide, amit akar.
A gvárdián azonban szelíden megjegyezte: Igaz ugyan, hogy rendünk szent Ferenc Testamentumának szellemében irtózik minden világi vagyon, pénz és érme, váltó, értékpapiros és adóslevél kezelésétől. Adót nem fizet, minthogy nem is szed adót hiveitől és jobbágyaitól.
Nem szabad két külön mértékkel mérnünk egyrészt Károlyi, másrészt Rákóczi és Bercsényi viselkedését. Az som igaz, hogy Károlyi kincseket gyűjtött a Rákóczi-felkelés idején. Ezt a mesét Takáts Sándor Károlyi Sándor vagyoni viszonyainak ismertetésével czáfolja meg. Még jelentékenyebb az, a mit szerzőnk a szatmári békéről ír. E sokat vitatott kérdés Takáts könyvében szerintünk el van döntve.
Megvallom, hogy nem tudom, mit gondoljak, mert a ki igaz uton jár, az nem titkolódzik! Kérem, grófné, beszéljen Obrennéval, mondá oly szokatlan élénkséggel Jakab, mi nála ritkaság volt, s mi már az egész társalgás alatt föltünt Esztheynének, ki koronkint meglepetve, s kutató szemekkel vizsgálta. Megkisértem, de nem hiszem, hogy a vele való találkozás valami eredményre vezetne.
Hogy a Gábor urfi, a ki fain gyerek, mert kivül hordja a pantallóját a csizmája szárán, odagyün hozzám, s azt modja: hogy „Gyuszi bá, mi ketten vagyunk Székelyországban a legokosabb emberek.“ Minthogy pedig ez igaz, hát a többinek is igaznak kell lenni.
A Nap Szava
Mások Keresik