United States or Cameroon ? Vote for the TOP Country of the Week !
Az élesre fent acél könnyen megszalad és az embervér nem jó a sertéstöltelékbe. Alkonyodik, mikor az ebéd ideje beáll, amidőn annak, akit egész nap daraboltak, a torát ülnék. Asztalhoz vonul mindenki. Mindgyárt kezd gyünni az étel mondja a gazda. Gyün is.
Vigye el az ördög Horváth Jóskát, meg az egész úri társaságot, Van der Kerkhoven kisasszonynyal, a sokszoros milliomos hollandus leánynyal együtt, akit reggeltől estig neki kellett mulattatnia, mert a többiek nem igen szerették a francia és egyéb pogány nyelveket: neki már elég volt a mulatságból.
Már régen magamban hordozom azt, a mit most elmondani szeretnék, hogy utálom ezt az örökös urfiéletet, szeretnék valami lenni, valami olyas, aki nem ingyen eszi a kenyeret, akit meg kell becsülni... Az ezredes fölállott s gondolkozva ment el az ablakig. A többit már kitalálta s azon a formán töprengett, a hogyan majd felelnie kell.
Közelgett az ebéd ideje s a két jókedvű római a kapitányt is meghívta asztalához, akit láthatólag meghatott a kitüntetés.
Jelentem alássan, én vagyok az a belomári Buday Istvány, akit hivattak abban az elmult ügyben. Az asztalig elmegy, a cédulát átnyújtja, aztán kimérvén a bíró személyétől a három lépés távolságot, odáig hátrál és ott cövekformába igazodik. Fölolvassák az aktát, hogy a fölebbezés helyben hagyatott. Fizetni kell az öt forintot.
Mindössze Klein Mór nem bírja meghúzni a puskatust, mivelhogy nincsen ereje hozzá szegénynek s ennélfogva az első sorba állítják, hogy a hátulsó legény a puskáját igazgathassa alkalomadtán. Mikor a kapitány Wolhynyaczky, akit pár hó előtt helyeztek át a szép Sziléziából, lejön a csapathoz, már semmi hibát sem találhat.
Úgy éreztem magamat, mint akit fájdalmas gyász ér, valamely kedves ismerős, vagy jóbarát elvesztése.
Ilyen „matador" volt például a d i „főúr", a jókedvű plébános, akit az ő szelid, szentes ábrázata, állandó mosolya, rendíthetetlen nyugalma közveszélyessé tett, ha kártya volt a kezében.
Még némák voltunk az elképzelt jelenet hatása alatt, amikor Dombory folytatta: A kis tigriskölyköt a rádzsa nekem adta egy bayadérrel együtt, akit tisztességből el kellett fogadnom; de aztán a hazája határán szélnek eresztettem. Hanem a szebbik leányzót, ezt az én Zulejkámat, elhoztam magammal és felneveltem.
Egy sápadt képű fiúnak más kötelessége sem volt, mint ellátni a fegyver e nagy művészét kellő számú tölténymagazínnal. Eközben most is ráért diskurálni ez a mindenképen eredeti óriás, akit mindjárt az első órában megszerettem volt ritka becsületes jó szíve miatt. Nagyon sokan vannak, hogy az istennyila csiklandozza meg a talpukat... ez a baj. Különben már megettük volna őket. Majd elfogynak.
A Nap Szava
Mások Keresik