United States or Saint Vincent and the Grenadines ? Vote for the TOP Country of the Week !


Ezentul jönnek-mennek hozzám, el vagyok foglalva a más dolgával, közben legfeljebb leveleket, vagy apró ujdonságokat irhatok. Egy órára aztán a napi munkámmal délelőttre készen vagyok. Te is készen vagy akkorra a toiletteddel. Hanem én már akkor éhes vagyok; mint a farkas! Az én gyomrom nem muszka országgyülés, hogy annak reggeli öt órától déli 1-ig egy kis kávéval ki lehessen szurni a szemét.

Én eszeltem ki a fogságba jutását, hogy meg ne őrüljön az a szegény asszony; én találtam ki a módját, hogy hogyan kaphasson levelezőlapokatVladivosztokból". Hamisítvány az mind, az orosz nyomtatástól kezdve a Palika kezeírásáig. Azokat a leveleket mindet én irogattam, én irogatom.

Guravecz mindig csőddel fenyegeti a gyárakat, hogy aztán futhatnak a pénzük után s cigánykodik s én meg irom a leveleket ebben az irányban, nagysága. Hát mit csináljak? Guravecz tudniillik az üzlet lelke, hanem rossz lelke, kérem. Micsoda hitvány ember!... Ha arról a vevőknek fogalmuk volna, hát nem botlanának be mihozzánk. Annál kevésbbé, mert mindjárt a harmadik házban igen szolid üzlet van.

De kifogás nem lehetett ellenük, bár azt is különösnek találták, hogy mindhárman különböző néven voltak az idegenek könyvébe beírva, annak ellenére, hogy szorosan összetartottak, mert Klára fizette a költségeket, s bőven költött, hogy okvetetlen gazdagoknak tarthatták őket, bár kiadásai miatt gyámatyjától nem egyszer kapott szidást és megrovó leveleket.

Van eset, hogy kilencet is kap egyszerre. Az öreg nem ismer írást s amint a tiszt mondja neki, hogy melyik hova megy, aszerint helyezgeti el a leveleket az ujjai közé s odakint aztán szétosztja a maga lovasembereinek. Ezt Hantházára, ezt Baksra, azt Sándorfalura, és harminc év alatt még nem tévedt meg dolgában az öreg.

Sőt kapott névtelen leveleket is « barát» aláírással, melyben férje kalandjait írták le neki, hozzátéve, hogy oly szép asszonynak nem kellene azokat tűrni s kárpótolhatná magát. De ő utálattal dobta el az ily hitvány iratokat.

Csakugyan ez az s az ember, aki a passzusok hátulsó oldalának a gyűrődéseiből olvassa ki, hogy mi van beléjük írva, most már nyugodtan távozik. Különben nem ritkaság az ilyen. Személyesen van szerencsém a pusztaszeri major öreg csőszéhez, aki valami harminc éve viseli ezt a hivatalt. A dolgához tartozik, hogy a különféle leveleket, amelyek iródnak, ő expediálja a különféle majorokba.

IDA: No, no ... mi sem voltunk jobbak. Emlékezzél csak a régi időkre, mikor még te is szerelmes leveleket írtál. JÁNOS: Eh! Már megint e gyerekes léhaságokat juttatod eszembe ... IDA: Az is léhaság, ugy-e János hogy valaha én is fiatal voltam? Hát illik ez hozzánk öregekhez? IDA: Nem illik ... és mégis olyan jól esne ez örökös pattogás helyett egy-egy szó, onnan a szivedtől hozzám ...

Később kijött az udvarra Zelma néni és selyemszalaggal összekötött leveleket hozott a köténye alatt. Rózsaszínű levelek voltak. Mindegyik boriték sarkába egy kis kép volt ragasztva. Zelma néni elhivta a hölgyet. Tetszik látni súgta neki. Ezeket a leveleket mind a Róza irta a szobaurnak. Tessék nézni, milyen szépen tud irni. Azt mondta, hogy tegyem a kufferjába. Adja ide nekem, Zelma néni? Adja.

A virágot a földre dobja, rátipor. Nagy sebbel-lobbal ráveszi a másik kabátot, aztán a felöltőt. Majd adok én neked tavaszt! Ida és Riza Kis kulcsot vesz elő, mely vékony láncon a keblén csüng és avval kinyitja a dobozt. Elsárgult leveleket vesz ki belőle. RIZA: Anyuskám, hát te mért sirsz? Történik Kr. u. 79-ben Nyilt csarnok.

A Nap Szava

férjeik

Mások Keresik