Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. június 3.
A természet, amire tart valamit, nem produkálja mindjárt két példányban.
De hát kicsoda tulajdonképpen ez a fiatal hölgy? kérdé feszülten a gróf. Azt nem mondhatom meg, viszonzá elpirulva Hermance a csodálkozó pillantás hatása alatt, melylyel vendége ráfüggeszté szemét. De ha semmi adatot sem mondhat róla, grófné, akkor nehéz lesz tenni valamit az ügyben.
Csendesen, inkább a földet nézve állottak ott, alig egy-két száj mormogott valamit s a többi csak rá intett, hogy ugy van. A mi pénzünkön az adóból koldussá tesznek. Mehetünk legelni, ha már megdöglöttek a lovak.
Letette maga elé a földre a pakkját, egy kis kék koporsót, a minek a fedelén egybefolyt a sötétségben a durván rámázolt fehér virág és lábra segítette az asszonyt. Messze az utcza végén a város felől ujra belefúrta magát a sötétbe egy vörös lámpás villamos kocsi s mig jött, az asszony gondolt valamit. Tán fölvenne. Próbáld meg. Hogy próbáljam? mit próbáljak rajta? Muszáj neki.
Hát ilyen? Az iró felesége? Valamit megsejtett a zsibongásból az asszony is, mert félénken hátrapislogott, olyanforma alattomos pillantással, mint a megriasztott állat. Szeretett volna kimenekülni innen, a hol annyian nézik s magában szidta az urát, hogy minek csinál ilyen ostobaságokat. Igy ideczepeli őket ennyi ember közé... De már fölhuzták a függönyt.
Nem látszik-e, mintha elégedetlen, rossz kedvű, szomorú volna? Nem mondta neked, hogy már megunta azt a ... azt a ... Boglár Klárát? A feleségét? Jól van no, hát a feleségét, tört ki Atlasz úr elkeseredetten. Azt kérdem, nem mondott-e neked ilyes valamit? Hogy mondott volna, mikor soha sem beszél velem róla? Soha sem beszél róla? Hm! Ez lehet jó jel is, rossz is.
Hát bizony az csak úgy jó, ha a kopogós cipőt a tányérba bele lehet rakni s Kesselbauer összes ánizsmagos tudása semmissé válik, ha valamit föl nem lökhetünk az asztalon. Csudálatos az, hogy rézkalánnal milyen jó ütné a porcellánbögrét, míg valamelyik meg nem únja, már hogy a bögre vagy a kanál.
Nem tudom, mit gondoljak önről, rebegte teljesen megzavarodva. Semmi különöst! kiáltott föl nevetve Kardos. A véletlen összehozott Dózia kisasszonnyal, kit kis gyermek korában szerencsém volt ismerni. Családja jó volt az én családommal s azt hittem, örömmel hall valamit a multból.
A fiatal ember fölállott és lázasan, mintha beteg lenne, motyogott magában: Mennek, jönnek, mennek... Egyszerre gyorsan visszafordult az emberéhez s kiváncsiságban égve sürgette a szemeivel, hogy mondjon még valamit. Az összetört ember most már egészen mozdulatlanul, nyugodtan feküdt, csak a zubbony alul kicsergedező vér mutatta, hogy még nem aludt el benne az élet.
Kétes állapotján az oly hamar özvegygyé lett Piócza egy nagy sóhajtással könnyebbíte; mert azt tanulta orvosi életében, hogy szorult kebelnek legenyhítőbb egy mély fohászkodás, s még egyszer pillantott szívének elragadtatott kincse után, alig érthetőn suttogva valamit.
A Nap Szava
Mások Keresik