Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. május 22.
A grófné kérdő, fájdalmas, szomorú pillantással függesztette arczára szemét, mely igen finom, nemes szabású s bájos volt, aranyszőke hajjal bekerítve, melynek néhány göndör fürtje homlokára hullt, s majdnem finom ivezetű szemöldökéig ért a tündöklő szempár fölött.
Néhányszor a tornyosi tó partján jöttünk össze, sétáltunk együtt és kicseréltük érzelmünket. Azonnal fölajánlottad neki kezedet? kérdé majdnem iróniával Enyingi és ő természetesen elfogadta. Házasságról nem beszéltünk, viszonzá lesütött fővel a kérdett, s tünődésében nem vette észre barátja futó, gunyos mosolyát. Mi történt azután, miért mentél mindezt bejelenteni Esztheynének?
Az arca kicsi, majdnem háromszögletű mint a macskáé, szeme búzavirágszínű, hosszú, fekete szempillákkal, fogai, nyaka és karja vakító fehérek. A maga édesanyja valóban nagyszerűen csinálta felelte. Ugy örülök neki, hogy maguk megtartják a cselédek bálját. Nem értem, hogy tudják egyes szomszédaink úgy elhanyagolni... Igaz, tudja már a beszédét? Arcán megjelent a tréfás kicsi gödröcske.
Nálam ebédeltek ma, öregem, ugy-e Babarczy bátyám. A két ismerős majdnem ujjongott örömében, nem tartottak már meg semmi formát, csak a régi jó barátok voltak. Kényelmetlenül néztek össze, mikor eszükbe jutott az igazgató-tanító, de a miniszter egyszerre kisegítette őket zavarukból. Igazgató urat is szivesen látom. Mindjárt át is vezette az urakat a lakásába s négynek teríttetett.
Széles vállai közt emelkedék feje majdnem iránytalan nagyságban, mit sűrű nyakát elborító fekete haja még inkább nevelt.
E csoportból fejté ki magát Pintye Gregor hosszú testalkata, a bányászruha és egyéb változatok által majdnem ismeretlenné tétetve, azok előtt is, kiknek őt látni gyakor alkalmok volt. Uram!
Idejöhetek kicsit? kérdezte a sovány, hosszú Rózától, aki akkor a széken ült. Hogy aludt Kálmán az éjjel? Jung Róza felállt és pislogó, ijedt szemekkel nézte a hölgyet. Kérem tessék mondta majdnem siró hangon és hirtelen beszaladt a lakásba. A hölgy csodálkozva nézett utána, aztán leült a székre. Hogy érzi magát? kérdezte Kálmántól. Nem fárasztja, ha beszélek magához?
Úgy valaki mástól hallottam, mert nem ismeretlen előttem... Nemde Obrenné nevelőintézetében volt éveken át elhelyezve Dózia? Majdnem tíz évig volt az intézetben, s mint elmondtam önnek, titokban akarta azt elhagyni, mondá észrevehető nyugtalansággal Hermance. Azt is tudja, grófné, hogy Obrenné Holcsi ügyvédnek a nővére? Esztheyné bámulva tekintett rá.
A boltnak s lakásának egyéb bútorait rablói szedték fel, indulva a szegény borbély lakából, melyet, midőn Misztótfaluból Nagybányára utazott, oly óhajtva óhajtott elfoglalni, de felesége háborgásai által azóta majdnem gyűlöletessé lett előtte.
Szívesen látjuk, mondá látható örömmel Veronika, megelőzve anyja szavait, s nyájas mosolylyal fogadták a várva-várt jövevényt, ki a rendesnél is szebbnek, hódítóbbnak látszott a hölgyek előtt, komoly, majdnem szomorú arczával. Előkelő külseje mellett valami nyugodt báj ömlött el rajta.
A Nap Szava
Mások Keresik