Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. október 25.
Az arca Madonna arc, a szeme Phryne szem, termete a vigyázó őzikéé, beszéde a pajkos szellemes Pucké; leánynak kissé asszonyos volt, legalább az eszével. Az öreg Krebs olyan volt mellette, mint egy hordár. Még ő maga is szerette mondogatni már mint Krebs vajjon kit csudált meg az anyád? te jerikói rózsaszál; te Adonáj leánya! Beszédes lelkes szép kék szemén kívül nem volt rajta semmi különös sem.
Maga is sokat hitt abból, hogy a feleségében művészetté finomodott a házasítás és férjhezadás nagyszerű tehetsége. Már csak azt figyelte, hogy az erélyes hölgy kit ki mellé ültet az alkalmi ebédeken, vagy vacsorákon; és hogy ha esett az eső, melyik fiatalembert rendelte ki a társaságból ennek vagy annak a kisasszonykának a lovagjaképen, esernyővel.
Mikor érezte, hogy most már nemsokára sírni fog, elindult a szobákban rakosgatni, hogy egyeben járjon az esze ne a fián, ezen a nagy nyomoruságon, a kit akárhogyan is kéri, nem akar elvenni az Isten. A raktárosékról aztán nem sokat lehetett hallani.
Az első harcz tehát, melyet atyjával vívott s melynek eredményéről már előre biztos volt, csak a kisebb és könnyebb küzdelem volt; a másik, a nehezebb, Klára szívének meghódítása, csak ezután következett. Mindezt elmondta őszintén, leplezetlenül a plébánosnak, kit meghittjéül választott szerelmi ügyében.
Nógrádmegye egyik palócz falujában is megkapja az okmányokat a jegyző, s behivatja azonnal az illető gazdát, kit e nagyszerü kitüntetés ért. Annak épen a szénatakaritást kellett abbahagyni, örült a meghivásnak nagyon. Hát „nagyságos hallja kend“, szól a jegyző. Nagy megtiszteltetés érte Bécsből.
S ezt nem tudjátok, ti vének? Hátradültem a széken s egy pillanatra lehunyva a szemeimet, eszembe jutott Tercsa néni. Teréz, a kit nálunkfelé a többek közt Tercsának is beczéznek. Testvére volt egy nagybácsimnak, a kinek Rendes György volt a neve.
De ne feledje, hogy az Istenember a Getsemáni kertben az emberi élet legsötétebb keserűségével telt kelyhét fenékig kiitta az Úr akarata szerint és gondoljon felmagasztosult arcára, szép, szelíd és bátor szemére, ahogyan a poroszlókra nézett: Kit kerestek? Én vagyok!
Akkor nagy tanakodás következett, hogy kit lehetne még meglátogatni a környéken. Sokszor hallottam, hogy valami öreg Halmágyiról beszélnek, hogy ahoz még el lehetne menni, de aztán mindig halogatták ezt a látogatást. Vén bolond az, mondta a házigazdám nem érezné jól magát nála. Fura ember... Meg aztán hátha kiszabadulnak a farkasai. Micsoda farkasokról beszélnek?
Nem a szegény uri kisasszony forrott benne, hanem a lány, az örök lány, a minden lány, a kit szabad szóval akár összetörni, de nem szabad észre se venni. És szép volt, máskor talán nem is annyira, mint most. Magas, szálas, merész nézésű s azért mély szemű, kopott, de majdnem kihivó büszkeség volt benne, ami néha kivirul a rongyból, ha arravaló a rongy, szép asszonyforma leány, aki urnak termett.
Boldogságomért terveztél más házasságot számomra oly nővel, a kit kinevetek és utálok. Boldogságomért állítottál Klára előtt a leghitványabb, legaljasabb ember színébe. Legyen már elég a boldogításból.
A Nap Szava
Mások Keresik