Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. június 1.
Itt ütött tábort egy este a tatárhad, vezérök a veszélyes napok után egy vidám hajnalt várván fölsugárzani, mert tudósíttaték, hogy segedelem érkezett hazájából s az Erdélyben maradott népeit s a nagybányai csatából szabadultakat magához vévén, mint egy hét ezer emberből állott, és már szerencsésen átvergődvén a havasakon másnapra lehetett várni megérkezését, ezekkel ismét tizenötezer fegyverest számlált Gerai Mahmud Abdul khán serege, s új remény éledt a diadalra a vezér szívében.
Este hét óra tájban végre én is sarokba állíthattam a magamét és elindulhattam vízért a velünk szemben levő leégett tanya kútjához. Ez a kerekes kút Isten csodájára nem pusztult el a tüzes pokolban, amely itt néhány óra alatt mindent elpusztított, amit egy szorgalmas család évekig tartó munkával megalkotott. Romhalmaz, korom és szürke hamu az egész. Ezért fáradtak, szegények?
Ez a kis punktum asszony egy nap alatt magába bolondított mindenkit s olyan kedves, olyan jó volt, hogy egy hét alatt már valamennyien azzal tiszteltük meg, hogy tegeződtünk vele.
Vörös haját az öreg ezredorvos határozottan szépnek találta. Nyolc nap mulva tovább transzferáltak Lembergbe, ahonnan a munkácsi kórházba kerültem. Hat hét mulva innen is elbocsátottak és végleg abfertigoltak. Elmehettem haza a rokkantak szomorú országútján, ballábam bokája merev maradt a gyógyulás után és nem lehetett rá semmi reményem, hogy bot nélkül valaha használhassam.
Jön az új duda a trombitásnak, továbbá az új bőr a dobosnak azon hozzáadással, hogy a bőr beszakítása mostani árfolyam szerint épen hét napi sötét áristom értékének felel meg.
Megérkezve Holcsi háza elé, ott mindent szorosan bezárva talált, a függönyök leeresztve, az ajtók becsukva s az épület teljesen lakatlannak látszott, mi nagy megdöbbenést okozott neki. Itthon van a nagyságos úr? kérdé egy, az udvaron dolgozó cselédtől. Nincs, uram. Ma reggel elutazott s csak a hét végén jön vissza. És a kisasszonyok? Azok már tegnap elutaztak. El-u-taz-tak? Hová? Azt nem tudom.
Regina vígasztalt és bátorított. Olyan szívhez szóló, kedves igyekezettel cselekedte szegény, hogy nem volt lelkem hangosan is kimondani azt a keserűséget, mely torkomat fojtogatta. Amikor egy hét múlva megérkeztem Reginával régen elhagyott erdészházamba, volt egy naiv örömem is.
Mint egy esőviztől nehéz, meghajló orgonaág. Igy beszéltek. Aztán nemsokára elértek a Margit-hidhoz és ott a szobaur kiszállt és hazament. Akkor este azt mondta a szobaur Zelma néninek: Egy hét múlva elutazik a hercegnő a birtokára és én is elutazom. Vele tetszik utazni? Talán a kedves papájához? Nem. Én Münchenbe utazom. Németországba. Az messzi van, az a München? Bizony messzi, Zelma néni.
Hét órára mi is készen vagyunk az esti postával, ti is a dinéevel; akkor aztán együtt elmehetünk a szinházba; én a földszintre, te a páholyba.
A golyó elsivított az egyik lovász füle mellett s tompa koppanással lehullott a falról. Erre szétszaladt mindenki, csak az asszony maradt ott. Kérlelni kezdte a nekibolondult embert. Ne még. Két-három hét mulva... Gyéres rá se nézett. Türelmetlenül tappogott az agyagos padlón s nézte, hogyan vezetik elő a lovakat. Egy inas lehozta az ostort.
A Nap Szava
Mások Keresik