United States or Dominica ? Vote for the TOP Country of the Week !
A népeket, akiket nem győznek felkoncolni, rabszíjra füzik, teherhordó baromnak használják, messze zord hegyek, járhatatlan rengetegek belsejébe hurcolják. Az egész falu reszketett, álmatlan éjszakákon körmeneteket jártak a fiaikat sirató anyák, az özvegyen maradt menyecskék és apátlan, csavargókká vált gyenge gyermekek.
Mikor a zászlóaljparancsot diktálják, első sorban a tizenegyedik század manipulánsa káromkodik, utóbb pedig a százados, mert hiszen a zászlóalj másik három százada ép úgy adhatta volna ezt a szolgálatot s akkor nem volna semmi baj. Az állomásparancsnokság rendelete ily fokokon végül azokhoz jut, akiket illet, a tizenegyedik századhoz.
Helyesebben szólva, ezeket is itt hagyták, mint sok más halottjukat, akiket nekünk kellett utólagosan elföldelnünk. Orrfacsaró hullabűz mérgezte meg a levegőt... Napok óta heverhettek már itt a melegben, ezer meg ezer légy dongta őket...
Olyan emberek ártatlan vére, akiket sohasem láttam. Mert ez a legnagyobb kő, ami az ember lelkére hull... Jobb erre nem gondolni. Tummel di... tummel di hangzott a Regina sürgető hangja. Mi az, hogy tummel di? Ezt a furcsa nyemec kifejezést eddig még nem hallottam. Sohse piszkolj, Regina fiam, rosszul áll. Csak annyit mondtam, hogy siess, hangzott a méltatlankodó válasz nem szoktam piszkolódni.
A csiperkegomba nem sokat különbözik a szomszéd csiperke-gombától, de ki látott valaha két Maréchal Niel-rózsát, amelyek formára, színárnyalataikra, leveleik rajzára, szirmaik összefogózkodására, a százlevelüség minden intimus bájára úgy hasonlítanának egymáshoz, mint két tyúktojás?! Az ikrek mulatságosak, ha akarom: kedvesek is, de azok az ikrek, akiket össze lehet téveszteni, mint Giroflét és Giroflát, nem lehetnek poétikusak.
Ez a pár szó, mintha megnógatta volna a mélázó belső embert. Szeretettel végignézett a felmedáliázott fiúkon, akiket lábraállított, megfoltozott. A sápadt fiúnál megállt. Ehez szólott: Ruzsinszky nem jön többet, Kolár. Nem? Miért, doktor úr? Érzékeny, csonka volt ez a hang, mint az egész fiú. Meghalt. Ezután a szó után nagy csendesség lett. Mozgások és energiák megálltak egy pillanatra.
Első felindulásában maga vette át a zászlóalj vezényletét s negyvennyolc óra óta egy percre le nem hunyta a szemét. Izgatta az is, hogy esetleg elvágják a derékhadtól, ha ugyan be nem kerítik. A legénység pedig javarészt újoncokból áll, azok is leginkább tótok, akiket végképp elcsigázott az olvadó hótól csatakos hegyi utakon való menetelés.
Nem olyan mostani fajta cukrász, akiket magyarul neveznek, hanem ez valóságos cukrász volt, olasz névvel, s a talián művészi tudásával formálta ki cukorból a huszárt, aki a lakodalmas torták szörnyű állványai fölött állt szobrot s amellett, hogy glazurból való a kicsi ember, úgy járt a feje egy vékony réz-zsinegen előre-hátra, hogy azt a menyasszonynak valósággal gyönyörűség volt nézni.
A következő percben Mariska és az öreg hölgy két bundába és nagykendőbe burkolt, tetőtől-talpig bebugyelált női alakot emeltek ki a kocsiból, akiket takaróiktól alig tudtak a széles bárkából kifejteni. Mintha két kényes, délszaki növényt emeltek volna le onnan, hogy a melegházba vigyék. Vidovics Feri még csak az orrukat sem láthatta nagykendőiktől, de azért le nem vette róluk a szemét.
A Nap Szava
Mások Keresik