United States or Tuvalu ? Vote for the TOP Country of the Week !
Ezek voltak a legszebbek. Némelyik két lábra állott, ha csak hozzáért valamelyik legény, félre ugrott, hogy földre rántotta volna a lovászokat, ha inkább nem engednek, arra ment a merre ő akart s nem oda, a hova vezették, ha megrántották szájában a zablát, fölugrott és nyihogott, igazi vadak.
A legény kezében a lúdtoll ügyesen szaladgál a rézhúrokon. Vidám állapot ez. Az arcok kipirosodnak. A gazda mosolyogva tekint szét a népeken. Már igen nagyon fényben égnek a szemei s ilyenkor szóval szokta tartani a társaságot. Ő ugyanis régente sokat próbált s ennélfogva hallgatják a dolgait, bár nem túlságosan szokása az igazmondás.
A következő pillanatban azonban már az út túlsó oldalán álló gyárépület oszlopos kapujára meredt tekintetével. A kapuban háromszögletes kalappal hóna alatt, csatos cipőben, harisnyásan, végig zsinóros bársony dolmányban ugyancsak előkelőnek látszó úr várt reájuk s nézte csöndesen mosolyogva a fiatal legény szeleburdi ágálását. Kuny barátom! mondja az özvegynek Náci bácsi.
Előtte való nap mocsaras vidéken állt a gyakorlat, reggeltől estig vízben jártak, cipőjének elveszett talpa és sarka, a bagage-train elmaradt, a kadét egy baka bornyujából szedte ki a rövidszárú csizmát s abban járt. A legény a szolgálati uton való teherkönnyítésnek örült, a kadét nem, sántított, mint egy tűzoltó.
Széles csontú, erős, nagyerejü, kemény legény, a hangja kilométerekig szárnyalt, amikor végigszántott a bűnösök lelkiismeretén. Soha senki nem látta mosolyogni, s borát is oly zord méltósággal itta a refektóriumban, mintha halálos mérget öblítene le a torkán. Hivei féltek tőle, de tökéletes megnyugvással rakták lábai elé bűneiket; édes volt kezéből a penitencia.
A legény olyasmit dünnyögött, hogy kinek mi köze ahhoz; de csak halkan mondta; nem akart volna most civakodni, hiábavaló szavakat váltani.
Elnevette magát és ismét legyintett a kezével. Nem bizony, nem vagyok itt... Észrevettem, hogy a kocsijához tartozó nyolc legény egyike-másika is félrehúzza a szája szélét. Nem értem a dolgot, Heiszer úr...
Amikor végre úgy elverekedte a legény a vetélytársakat, hogy már senki sem mutatkozott közülök a szemhatáron, akkor azt mondta Évicának lássa, magát most már úgysem veszi el senkisem; tudja mit, legyen a feleségem. Tary Éva kacagott egyet és Parády Ambrusné lett. Attól a naptól kezdve Ambrus meghalt a régi társaságára nézve.
A katonakórházból indultunk ki, lenn az udvaron a banda játszott s a mikor abbahagyta és megindult a sok tiszt meg legény, egy fekete posztóval bevont dobot vertek.
Olyan kevés időnk van a katonaéletben, komám mondja a káplár Kelemen hogy ennyit még fölakasztva is kibír az ember. Néhány standbeli legény is van a barakokban, felügyelet szempontjából. Azoktól alattomosan megkérdik: Ugy-e apám, kend is rezervista? Ugyan apám, sóhajt szomorúan ne viccöljön kend a szögény embörrel. Úgy hát? Hát kend még csak olyan meleg katona?
A Nap Szava
Mások Keresik