United States or Belgium ? Vote for the TOP Country of the Week !


Marosán, ki most Pintye Gregor kegyelmében a Husztnál elveszett Kosztán helyét foglalá el, töré meg a csendet. De nem jobb volna valamennyit mindjárt itt összeölni? Nem, ez kis boszú lenne. Én Szodorayt és Ilkát elevenen akarom elfogni, s tudja meg a vén Szirmay, hogy kezemben vannak, s csak azután haljanak el kínosabb halállal felelé Gregor.

Megtudom tőlük, hogy szomorú sejtelmeim valóra váltak: az ütközet elveszett és a Morelli-század fogságba került. Menekülök vissza délnyugat felé. Egy borzalmas epizód. A suttogva beszélő ember hangjának aggodalmassága nem kerülte el figyelmemet.

A papírosra följön egy öreg légy. Őszi már ez is nagyon. Ilyenkor már nem vigyáz magára, ügyessége elveszett, bágyadt az állat. Úgy kell a tollal bökdösni, hogy odább menjen, de még erre sem igen hajlandó. Haldoklásában már mivel sem törődik, s csak mikor a toll hegyéről tintafolt jut a szárnyaira, halad egy kicsit tova. Halad az utcán is kifelé a városból a nép.

Beringuier hajfestő és szakállbarnitó szere“; „vulcanit agyu fogak“; no még egy kisizomessenczia“, melyeket nyomban követ az épen felfedezettcsizi jódforrás“, aztán meg egyelveszett pudli kurrentálása“. Ime az első fejezet a regényből. Most következik a második. Jön egyházassági ajánlat“; legjobb korában levő férfiu, biztos jövedelemmel stb.

Pár perc mulva az ellenkező oldalról fölhangzottak az osztrák néphimnusz szakadozott ütemei s az út legközelebbi kanyarulatánál kibukkantak az ellenséges vadászok. Erre a tábornok is megrendült. Minden elveszett s a természetes ösztön menekülésre késztette. Halotthalványan, elhomályosuló szemekkel nézett megfutott csapatai után, majd visszafordult az ellenség felé.

Előtte való nap mocsaras vidéken állt a gyakorlat, reggeltől estig vízben jártak, cipőjének elveszett talpa és sarka, a bagage-train elmaradt, a kadét egy baka bornyujából szedte ki a rövidszárú csizmát s abban járt. A legény a szolgálati uton való teherkönnyítésnek örült, a kadét nem, sántított, mint egy tűzoltó.

Mert a Bajrám napjain sem enni, sem inni nem szabad, csak az éjjelein és Szmail nem evett sem éjjel, sem nappal, de azért cserébe ivott nappal is. Tekintélyes hasacskája egészen elveszett, vert ezüst tokjában az ősi handzsár csörrenve csapódott sovány lábszáraihoz, így haladt föl mindennap szomorúan a hegyre s a kút elé érvén, a kútra nézett. Bajrám bimbajrattyu... A vályú

Fülöp bácsi, a csabai gyolcsos tót, aki minden héten egyszer lejött vásznat árulni s a maga ormótlan kocsijával odaszállt, gyakran mondta: Egesz varossaban csak ezt a kit kutyat irigylek tületeknak... Lám mégis, egyszer a Hattyú eltűnt. Hova lett, ki tudná megmondani? Valaki megirigyelhette tületunknak s elkezelte. Mikor soha a kapun ki nem lépett. Mégis elveszett. Elvitte valaki orozva.

Aemilius sápadtan állt barátja mellett a hajó tatjában. Az aedilis vállára tette a kezét és nyugodtan mondta: A rakomány elveszett, az bizonyos. Állíttasd meg a hajót, harcra menni velük lehetetlen. Mindnyájunkat legyilkolnak. Jobb lesz, ha kiegyezünk. Váltságdíj ellenében megszabadulunk. Aemilius egy pillanatig habozott azután intett a kapitánynak.

Eredj haza, csinálj rendet. Segíts népeden, mert ha az elpusztul, elveszett az ország. A király leült egy ládára, a két összeszorított öklére hajtotta a fejét s ugy érezte, hogy egy csomó tüzes vasmarok nekiment a szivének és tépi, tépi mindenfelől.