United States or Gambia ? Vote for the TOP Country of the Week !


Hát az athenorában nem aludt-e ki a tűz? Nem! Hányadik nap már ez, kedveltem? A harminchetedik, mesterem!

Ha nem álom, meg kell neki fejteni a rejtélyt, akarom! és akarom! mormogá setéten, azután nyugalmat erőszakolva feldúlt vonásaira, sietett a belépő elé. Nos, kedveltem? kérdé a tudós. A tűz ég! Az athenora izzik! felelte José halkan. Helyes! Izzítsd az anyagot, izzítsd, kedveltem! A tűzben van az erő és feltámadás.

Győztünk, kedveltem! és Klára a tiéd! kiáltá és megölelte fiatalabb társát. Ez azonban erőszakosan tépte ki magát karja közül és felkiáltott: Megfogadtuk, hogy nem szólunk róla, míg a siker nem biztos. Siker pedig nincs!

De bizony nem múlt el, mert pár napra a tudós komolyan megbetegedett és ágyba került, de a fiatal spanyol olyan kitartó gondossággal ápolta, hogy az öreg Iván nem győzte eléggé magasztalni. Bornemissza hálásan nyújtá feléje lesoványodott jobbját: Mivel háláljam meg néked mindezeket, fiam és kedveltem? szólott megindultan. Legnagyobb jutalmam az, hogy kegyelmed meggyógyult!

Mindabból, miket elmondék, láthatod, kedveltem, hogy csak a kincs, a gazdagság az egyedüli uralkodó a világon. E sárga Mammon a világnak a lelke. A fiatal alchymista gondolkozva húzta össze sűrű, szénfekete szemöldeit: Egy kételyem van, atyám és mesterem! Hermes Trismegistostól kezdve az alchymia nagyjai óvnak mindenkit attól, hogy az arany és meggazdagodás mohó vágyával ne keressék a nagy titkot.

Mit felelsz erre, kedveltem? Igaz! attól a perctől fogva, midőn a rablók kezei közül megmentém. Akarod-e tehát nőül venni? José lángoló szemekkel ugrott fel helyéről, de a házigazda parancsoló mozdulattal csendre inté: Még nem végeztem be! S igéretemhez egy komoly feltételt kötök! Klára kezét csak akkor adom néked, ha feltaláltuk az aranykészítés titkát!

Leszaggatta a repkényindákat, betette az ablakot, azután tekintete végig siklott a különböző nagyságú fényfogó- és gyujtótükrökön. Mivel töltöd a délutánt, kedveltem? kérdé tőle ebéd után nyájasan a tudós.

Bornemissza szemöldökei összehúzódtak és Joséra pillantva, látta, hogy ez dühtől torzult arccal mered a beszélőre, mintha akarna rohanni. Megnyugtatólag intett tehát neki, azután öccséhez fordult: Itthon pedig az történt, hogy Klára kezét odaajándékozá Venegas José úrnak. Kedveltem, fogd karon menyasszonyodat és jerünk!

, hogy jössz, kedveltem! Nem tudod, hol csavarog az a vén, mihaszna Iván? Most nincs itt, mikor legjobban kellene! zsémbelt boszúsan a tudós. Nem láttam, mesterem! De, ha valamiben szolgálatodra lehetek, én is megteszem! felelé José.

Egy héttel ezután Bornemissza Lénárd egy latin nyelven írt levélkét lobogtatva kezében, sietett le a toronyhelyiségbe. Képzeld csak, kedveltem, egy átutazó mór alchymista kíván nálunk tisztelkedni, miután meghallotta, hogy te itt tartózkodol. Ugyebár, elfogadjuk? Mit szólsz hozzá? Nevét szeretném tudni, mester! válaszolá José bámulást színlelve. Zora ben Zúlem Zegri! olvasá ez a levélkéről.

A Nap Szava

cókmók

Mások Keresik