Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. július 6.
Egyszer ugy megütött, hogy belesántultam, azóta biczegek a ballábamra. Most még nem annyira, mert jó meleg idő van, de ha változik a temperatura, bizony nagyon észre venni, akár mekkora sarkot rakatok is a csizmám alá.
Nem hiszem, hogy ez életben valaha találkozhatnék vele. Azóta, a mint tudom, tönkre ment, elzüllött, elaljasodott. Régi ismerősei egészen elvesztették szem elől, csak néha-néha jön felőle valami hír, hogy közönséges kalandor lett s egészen elmerült a fővárosi társadalom posványába. Mi a neve? ismétlé Sándor, türelmetlenül. Lándsa Jenő, felelt a plébános.
Akkor a fölösleget vályúba öntötték a sertések elé, nekik adták a törkölyt is s akkor nem volt ritkaság berúgott sertést látni. Persze ma már ez is elmúlt s anekdotának tetsző dolog. Fölment azóta a bor ára és sohasem lesz többé annyi termés, hogy drágább lenne a hordó mint a bor, s a sertések sem fognak ezentúl nem nekik való italokban tobzódni. Az a vád tehát egészen leesik róluk.
Az állatnak csak homályos körvonalait tudtam kivenni a sötétségben, mérges morgása azonban eléggé világosan elárulta, hogy ott van valahol a barlang nyílása közelében. Ez a kutya azoké... súgta fülembe a leány vagy talán egy másik ellenségé, amely azóta telepedett a fánk alá és ezt a kutyát magával hozta... Mihelyt reggel lesz nyakunkra fogja őket hozni. Az ördögbe! Szépen vagyunk.
De az erélyes föllépésre nincs szükség. Boglár Kálmán komolyan gondolkozik az elutazásról s róla beszél, mikor karonfogva a falu felé halad a plébánossal, a nyárfáktól szegélyezett úton, mely a kastélyból a faluba vezet. Nem tudom, mi lesz jobb ügyünkre nézve, teszi hozzá. Azóta gondolkoztam tervedről s étvágyam egészen megjött evés közben.
Sikeretlen látván azonban első lépését, egy második, ezen esetre előre betanultra tért. Jól van, a kisasszony Szodoray után búsul, eddig szánakozásból szólani nem akartam, de tudja meg most a szörnyű megcsalatást: Szodoray előbbi kedvesét elveszettnek tartván, azóta megházasodott.
A boltnak s lakásának egyéb bútorait rablói szedték fel, indulva a szegény borbély lakából, melyet, midőn Misztótfaluból Nagybányára utazott, oly óhajtva óhajtott elfoglalni, de felesége háborgásai által azóta majdnem gyűlöletessé lett előtte.
A plébános jól ismerte őt s eltalálta a boldogságát fenyegető veszélyt, midőn szemére hányta Atlasz úrnak baklövéseit. Féltékenysége, az emésztő szörnyeteg, ismeretlenül szunnyadt lelke mélyében; az első hangos szó fölébresztette s azóta nem tudott töbé elszenderülni. A magyarázat, melyet a plébános adott, megnyugtatta egy időre, vagy inkább elhitette magával, hogy megnyugtatónak találja.
Alig tudta elhebegni, hogy ő nem is tudta, hogy nincsen benne alany és állitmány ... JÁNOS: Csak állitmány ... JÁNOS: És ez az ur még verseket mer irni? KATICA: De mennyire, csakhogy ez után már nem hozzám, hanem ujra a barátnémhoz, az én legjobb barátnémhoz ... Hogy kissé feledjek, azóta sokat olvasok, de most már soha sem keresem a módhatározót ... JÁNOS: Pedig ezt még mindig nem tudja ...
Gondolt azóta reám, úgy mint én kegyedre a napnak minden órájában? kérdé halkan. Számtalanszor! És örült viszontlátásomnak? Teljes szivemből. Köszönöm, rebegte nagy fölindulással az ifjú s a gyors, váratlan, édes vallomásra szédülni érzé fejét.
A Nap Szava
Mások Keresik