United States or Palestine ? Vote for the TOP Country of the Week !
Atlasz úr, mióta a levél fölfedezésével oly szerencsétlen bakot lőtt, nem mert többé Sándor előtt felesége ellen szólni, csak titokban duzzogott és leste, mikor fog kihülni végre Sándor szerelme és mikor fog megnyílni a szeme, a minek, Góg Ferencz állitása szerint, előbb-utóbb be kell következnie.
Letette maga elé a földre a pakkját, egy kis kék koporsót, a minek a fedelén egybefolyt a sötétségben a durván rámázolt fehér virág és lábra segítette az asszonyt. Messze az utcza végén a város felől ujra belefúrta magát a sötétbe egy vörös lámpás villamos kocsi s mig jött, az asszony gondolt valamit. Tán fölvenne. Próbáld meg. Hogy próbáljam? mit próbáljak rajta? Muszáj neki.
Most már elég, mondá megnyalva bajuszát többet nem iszom, mert nem szeretném, ha nyelvem oly irányban eredne meg, minek következményei kiszámíthatatlanok. Ugyan, Somorjay úr, csak nincsenek veszedelmes titkai, miket fél elárulni? Azt nem lehet tudni!
Meg, meg, csak egy kicsi tintát lássak, mindjárt jobban érzem majd magam. Annyi mondanivalóm van... Tervezek egy nagy regényt, nagyot, széles, szocziális alapokon, ugy épül föl majd, mintha csupa mázsás kőből raknál össze egy nagy házat, a minek a tetején amorettek csókolóznak. Mert egy idill lesz a mellett az egész.
Ha Garibaldi ezered magával elfoglalhatta Siciliát, Nápolyt, a kik pedig igazi rómaiak, hát mink háromezer székelylyel, a mi Gáborbaldink élén, hogy ne foglalhattunk volna el két ilyen rongyos országot, a minek a népe csak czikória római nép?
Hát minek jött a bicska útjába? János tehát ezen alapon ki is jelentette, hogy a rendelkezésbe bele nem állapodhatik, hanem megy föl egészen a királyig. Mert igaz ugyan, hogy az egész eset annak idején lányi viszony miatt történt, de annak már rég ideje. Azóta János a lány fejét bekötötte. Sőt egy kis család is van a háznál.
Midőn végre a bajuszos özvegyre került a sor, Sándor fölriadt merengéséből s haragosan fölkiáltott: Kellemetlen, gonosz lelkű asszony! Ki nem állhatom. Én inkább ügyetlennek találom szegényt, mondá Klára nevetve. Szétküldted már a meghívókat Sándor napjára? Még nem. Holnap fogom megírni. Szeretném, ha ennek az asszonynak nem küldenél. Minek megsérteni szegény fejét?
Ez egykori szoknyám maradéka! Tisztára van mosva, mint a patyolat, bátran föl merem neked ajánlani. Gyerünk! Lökd válladra a fegyvert és gyerünk. Minek a mosdáshoz fegyver? Kell, kell... nem lehet tudni! Csak hozd, különben elvihetem én is. Elindult, hogy kihozza, de ezt persze nem engedtem, hanem magam löktem vállamra hűséges barátomat.
Ez a hangulat uralkodott ebéd után is, s ez volt oka, hogy a vendégek eltértek a régi jó falusi szokástól, mely a ház vendégeit ebéd után vacsoráig, sőt néha másnap reggelig is együtt tartja. A kocsik egymás után hajtottak elő s a szomszéd úri családok egymás után távoztak az Atlasz-kastélyból, törve fejöket, mi az, a minek történnie kellett volna s mi volt oka, hogy semmi sem történt.
Az asszony száz szinházért sem adta volna, hogy ilyenkor az uracskája nyakába ugorhatott. Minek nekem egyéb, ha te itt vagy! mondta nagyon szerelmesen.
A Nap Szava
Mások Keresik