United States or Sudan ? Vote for the TOP Country of the Week !
Ettől az aggodalmadtól még nagyon boldoggá tehetsz. Az asszony megdöbbent. Komolyan mondod ezt? feltételeznéd rólam? A hazárdjátékod után, amelyben számomra annyi igéret volt, te ezen megütközöl? Magad akartad, hogy szeresselek. Ime a bűnhődésem. Még csak nem is tisztelsz; megvetsz. Imádlak és te ezt jól tudod. Nem, nem igaz; nem szeretsz; akkor nem beszélnél így velem, Csak pörölj; csak szidj.
Ne járasd hiába a szádat, mert becsapom! Jó, jó... Nagyon is elbízod magad. Az este is csöpp híjja volt, hogy az a veresfejű csertovka meg nem látott. Ebben az egyben igazad van... a veres csertovka szinte meglátott. Ettől a csertovkától félni kell, Sandre... azt gondolom, hogy gonosz lélek és nem ember. Nem fiú és nem leány... az ördög kölyke.
De ettől eltekintve, nem lehet eltagadni, hogy novellái és regényei a jó ízlést szolgálták és a nemesebb irányokat s előadási modora nem nélkülöz bizonyos, inkább asszonyias, mint művészeti bájt, mely az olvasót kellemes hangulatba ringatja. Találóan nevezték Magyar Marlittnak; semmivel se volt rosszabb, de jobb se, mint a kis Thüringen e folyamatosan mesélő nénikéje.
A rossz szokáson megtörik a legjobb akarat. JÁNOS: Hát mit akarsz? IDA: Csókolj meg! JÁNOS: Pszt! JÁNOS: Amilyenre most te vágyol: az! De hát nem akarom rontani a kedved. És elhiheted nekem, ha az utcán megyek és szoknyasuhogást hallok ... IDA: Riza lányunké sem, pedig a kis fruska be nagyon szeretné ... JÁNOS: Ne is suhogjon ... Ez a suhogás az erkölcstelenség előszele, ettől vadulnak a férfiak!
Gyöngéden megszorítottam a sovány kis kezet, de nem éreztem, hogy ez a hideg kéz ettől az érintéstől melegebb lett volna. A leány ajkai körül azonban megjelent egy alig észrevehető elégedett mosoly és valami lehelletkönnyű árnyéka a remegésnek... Eközben oly sebesen szedegette lábait, hogy alig tudtam vele lépést tartani. Igy nem sokáig bírjuk, Regina.
Az uram, akivel együtt lovagoltam, túristáskodtam, ródliztam, korcsolyáztam, úsztam, sőt eveztem is, ettől az egytől elzárt. Ő maga szenvedélyes vadász; de engem a vadászatain nem kivánt maga mellé.
Kérdezze meg tőle magától, vagy kérdezze meg ettől a fiatal leánytól, ha nekem nem akarja elhinni. Esztheyné a feltűnő csinos leánykához fordult. Mit tud maga, gyermekem, ezekről a dolgokról? kérdé tőle. Nem sokat, viszonzá az zavarral.
Hát honnan tudja? A boltos mindenkinek meghajolt: azoknak, a kik nyujtották a kezüket, kezet adott s csak annyit mondott: Tudom. Kimenet azon gondolkozott, hogy ő bizony nem szeretne a Rosen és Steinék bőrében lenni. Félt ettől az embertől s jól teszi más is, ha fél tőle. Valami tiszteletfélét is érzett azonban iránta.
Hellyel és pálinkával kínálta meg a vendéget s erélyes naivsággal, pirulva szólt. Ugyan, ugyan. Ilyet föltenni! Krizosz úr egyszerűen rokona csak neki, rokona, biztos úr. A nagyobbik gyermek, a szőke, kékszemű lány szelíden kúszott a bácsi ölébe. Igen, a papa rokonunk nekünk... A rendőr megitta az italt és mosolygott. No, ő is csak ember. Ej, ej, mily szeretkezés ez ettől a Krizosztól.
Klára férje mellé ugrott s karjába kapaszkodott, mialatt Atlasz úr rémítő jajveszékléssel futott Manótól nejéhez s ettől ismét Manóhoz, nem tudva, melyiknek segítsen. Nem is segített egyiken sem.
A Nap Szava
Mások Keresik