United States or Estonia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Éjfél felé mégis csak odajut János, hogy ez olyan országosforma eső, mely talán holnap estig sem áll el, legjobb lesz hát, ha haza megy. Elindul. Sötét van, az eső vágja, a töltésen csúszós az út, jó, hogy a Tisza egy kicsit világit, különben beleesne. A faluban nagy a sár, sok helyen a kerítésekbe kapaszkodva kell elhaladnia, hogy a csizmaszára meg ne merüljön.
János tűnődve nézte, mikor a karót a nagykapu mellé, az utcai hídlás irányában leásták, a drótot ráfeszítették, az üvegcsimbókot hozzápasszoltatták s azután akár hiszik, akár nem világított. Hm mondta János. Harmadnap elment a mérnökhöz. Baj van, uram mondta a karóval. Miféle karóval? Akin a drót világít a nagykapu előtt. Már miért?
S ha azután engedelmet kapott s véletlenül beszívta a pipába a gyertya lángját úgy, hogy egy csöpp sem maradt, elnézték neki, mivelhogy engedelemmel történt. Ily különféle sorsok között történik, hogy egyszer csak az utcákon húzgálják a drótokat és hosszú karókat állítanak fel, amelyekről majd világít a dróterő. Hát ez csodálatos. Egész éjszaka világít majd. Fényességeket szór szét a sötétbe.
Schultz hadnagy bólintott. Úgy van. De még nagyon messze operálnak... várhatunk. Őrmester úr Varga nyomban mellettem termett, amint a hadnagy eltávozott és megkérdezte, hogy miről van szó. Arról van szó, magyaráztam neki a most már nyilvános titkot hogy odalenn valahol messze... alighanem ütközet kezdődött, s a shrapnelek fénye egészen idáig világít.
A Nap Szava
Mások Keresik