United States or Russia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Üzenetet hozok Veronika grófnőtől, kezdé komoly, mély zengzetű hangján, mialatt üdvözlé a háziakat, s mindkettőjükkel kezet fogva, leült Hermance közelében. Ő maga a napokban érkezik. Leveleiből látjuk, hogy pompásan mulat, viszonzá a grófné, de hogy történt, hogy ön abbanhagyta a vadászatot? Sürgős dolgaim voltak s nehéz szívvel bár, de jönnöm kellett a fővárosba.
Megkinált a grófné Veronikával? kérdé nevetve Enyingi. Mily föltevés! Veronika válogathat a kérőkben, s én sohasem udvaroltam neki. Ezt nem merném állítani. Legalább nem szándékoztam tenni. Álmodoztál oldala mellett, mint rendesen tenni szoktad. Talán más valakiről, de ő azt magára vette.
Kik voltak ama leányok? kérdé fivére elbeszélésén mosolyogva Veronika. Az egyik, mint Enyingi mondja, az ügyvéd gyámleánya, a másiknak ő sem tudja kilétét, holott midőn Jakabbal a birtokot megtekintették. Holcsinál voltak szállva, s együtt reggeliztek velük. Hermance grófnő tudta, hogy ki az a másik és áldá az Istent, hogy férje és fia meg nem ismerkedtek vele... Fordítani akart a beszédtárgyon.
És én képtelen vagyok, grófnő, részvétét meghálálni. Hisz nekem nincs módomban, hogy bármily csekélységgel viszonozzam jóságát. Ne aggódjék a fölött, Dózia. Maga nem is tudja, mily gazdag kincscsel bír, s mily választottja a sorsnak, mondá Veronika leverten... Azután gyorsan elhallgatott, mert szavai majdnem öntudatlanul röppentek ki ajkain. Dózia kissé elcsodálkozott e szavakra.
Tudom, mit akarsz mondani, de... kiáltott föl szenvedélyesen a gróf, gyűlölöm ezt a beszédtárgyat, azonban kénytelen vagyok vele, hogy tisztán lássunk. Tisztán, világosan, hogy elejét vegyük Veronika boldogtalanságának. Nem, Berti, én nem akarok semmit tudni, mondá szomorúan Hermance könyes szemekkel, s kezét egy perczig arczához szorítá.
A meghatározott időben Oroszlay megjelent, de nem tudva bizonyos elfogultságot legyőzni, hidegebben, hivatalosabban hajtá meg magát, mint talán akarta volna. Veronika nyugodtan és barátságosan fogadta, s mindössze az mutatta belső fölindulását, hogy halvány arczocskáján rózsapír terjedt szét, mi azt még bájosabbá tette.
És be sem várva annak feleletét, átölelte derekát, s a mellékszoba ajtajához vezette, hol az eltünt, s Veronika egyedül maradt, és leroskadva a legközelebbi székbe, keservesen zokogott.
Dózia most egyelőre itt marad, s a dolgok rendes lefolyást vesznek... És ha Oroszlay ragaszkodik ahhoz, hogy nőül vegye, tegye. De előbb le kell folyni az esküdtszék tárgyalásának s ha Holcsit és nővéreit elitélik, alig hiszem, hogy Oroszlay abból a családból kivánna nősülni. Szegény Dózia! sóhajtá Veronika, és elhagyta a szobát, hogy visszatérjen hozzá, kit könyek között hagyott szobájában.
Lábait a földbe gyökerezni érzé, nem tudta elhagyni helyét, a függöny eltakarta őt a mellékszobában lévők előtt, s ő végighallgatta azoknak minden szavát, és csak akkor suhant be egy olaszfal mögé, midőn Veronika be akarta őt hívni. És jól számított, mert az nem találva őt a szobákban, visszatért vendégéhez, mialatt ő szobájába futva, leroskadt egyik székbe és keservesen sírt.
Százféle tervet gondoltak ki arra nézve, hogy csalogassák őt vissza s egyedül Veronika volt az, ki ellenzett minden tervet, mely Jakab gróffal kapcsolatban volt. Ha magától nem jön, mondá fájdalmas hangon, jobb ha nem látjuk őt. Távolléte teljes hidegséget mutat s a vonzalmat nem lehet senkire erőszakolni. És ha nem találkozom vele, megtörténhetik, hogy elfelejtem.
A Nap Szava
Mások Keresik