United States or Denmark ? Vote for the TOP Country of the Week !
A kis leány azt felelte, hogy azt a levelet titokban kell a nagyságos asszony kezébe adni, mert ő azért jó borravalót kapott, és a felét nekem ígérte, ha magamra vállalom a levelet. Bizonyosan inasnak nézett, a mi máskor is megesett rajtam, és már homályos volt, nem láthatta, hogy úr vagyok. Neki hagytam a borravalót és átvettem a levelet, de már késő volt, nem akartam Klárát háborgatni.
Kiment és előkiáltva a kertészt, a Keresztúri-házhoz küldte, de ez csakhamar azzal a hírrel jött vissza, hogy páter Julián, meg se pihenve, újra kocsiba ült, de azt igérte, hogy egy-két nap múlva visszatér. A harmadik napon utána tudakozódtatott és embere azzal a hírrel jött vissza, hogy páter Julián az éjtszaka csakugyan visszaérkezett. Bárcsak már a mester is itthon lenne! De hát hol is marad?
Én Esztheynére csak másodsorban számítottam, a főszemély a gróf... És ő már is dupláját igérte a lapokban megjelent kitüzött jutalomnak, ha nekem sikerül fölkutatni Dóziát. Ez tehát már jóformán kezemben van. Negyvenezer korona! Csinos kis összeg, mi? De nekem nem elég.
Nem zavartam meg tehát olyasmiben, ami az elmaradását indokolná. S a vacsorát én nyolc órára készíttettem el. Az úr: Akkor tetszett volna magában vacsorázni. Az asszony: Erről lehetne beszélni ezutánra. De mára ilyen megállapodásunk még nem volt. És maga nyolcra igérte, hogy itthon lesz. Az asszony: És ha én "feledkeztem" volna valahol s aztán most maga várna?
A Nap Szava
Mások Keresik