Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. június 5.
Alig kelt által Borsa patakán egy helyen, hol partjai alacsonyabbak valának, midőn szemei húsz vagy harmincz lassan ballagó rabra vetődtek. A nagy prófétára! kiálta Abdul khán ez Szirmay Ilka; még nem veszett el minden, ha ő az enyém marad! Kardja szétosztá a csoportot, s földre lökvén a leányra boruló anyát, nyergébe emelte félholtan a leányt.
Szirmay mindig nyugodt bátorságával, megfogá a herczeg kezét, s őt a sátor nyilásához vezetvén dél felé mutatott. Látod ott a hegytetőkön azon tüzeket lobogni? jól tudom én, ki rakta őket, ott Babocsay tanyázik, kinek fegyvere súlyát már egyszer érezték seregeid; nem sokára le fog onnan omlani, mint a sas szirtjai és Bagosy seregét talán már a jövő hajnal sugarai elődbe tüntetik.
Lovamat! lóra legények! kiáltá, s felveté magát lovára, melyet sebesen elővezetett szolgája, s a hegyen legközelebb álló osztályával azok után nyargalt, kik már Abdul khán után eredtek. Szirmay a föleszmélt özvegyet nyugalmasabb helyre vezeté, hol sokáig egyedül maradtak, csak fájdalmokra hagyatva.
Első nagyobb munkája a Szirmay Ilona czimű regény, nagy haladás a magyar elbeszélő irodalomban. Az akadémia pályázatára nyujtotta be 1836-ban. A regény jó volt, hanem az esztendő volt rosz a regényre.
Szirmayné szándéka ellen kénytelen volt a várban maradni, mert súlyos betegség köté ágyához, önneit soká kétségben hagyó, nem fogná-e a bús anya szeretett leányát követni; mert bármely mindennapi dolog az, hogy szülék legvirágzóbb gyermekeiket elvesztik, a gyakori eset fájdalmán még sem enyhít; annál inkább megbocsátható vala Szirmay Györgyné minden mérték feletti szenvedése, mert leányát nem csendes, hosszú betegség által készülő halál, nem egy természetes, minden emberen uralkodó vész végezte ki, ő erőszakosan vígság és mulatság közepében ragadtatott el az életből, és nagy Isten! csak meggondolni is, mely kezek által? szokatlan és nem gyakran tapasztalható szerencsétlenség, ha magában csekélyebb volna is, csupán szokatlansága által inkább lesújtja a lelket, mint egy valóban nagy fájdalom, de a melynek okait gyakran s úgy szólván rendesen megtörténni látjuk.
Ugyan akkor érkezett be annyi regényszűk esztendő után a Jósika Abafi- ja is, mely Szontagh Gusztávot, a regények birálóját arra a lelkes felkiáltásra készté: «Uraim, le a kalappal!» Abafi nélkül Szirmay Ilona előre láthatólag ugyanazt a nagy hatást teszi, de hát Abafi megvolt, vele egyszerre ugrott ki a napfényre és végre Szontagh Gusztáv is csak egy kalapot viselt a fején egyszerre és az már le volt emelve.
De a zsivány, mert jól ismert reá Szirmay el volt erre készülve, hirtelen pisztolyt ragada gubája alól, és jobbkezével éles baltát villogatva, lovára veté magát, kik hozzá közelebb állottak, rémülten vonultak az első pillanatban vissza, s talán nem annyira fegyvereitől, mint nevétől, a távolabbak nem is értheték Szirmay parancsát, s utat nyitának a sebesen elvágtatónak.
Szirmay, ki félelmök alaptalansága felől meg volt győződve, egyszerre véget kivánt a bizonytalanságnak vetni, s mindnyájokat a vár azon oldalára hítta, melyre a sógorné szobájának megrontott ablaka nyilt.
dragonyos kapitány ismét igen nagy pusztítást tőn. Tudósítás Szirmay Ilonáról. Ismét történetünk főnézhelyére megyünk vissza, hazánknak a tatárok által pusztított részeire.
A Szirmay család tehát mindig körüle volt, de ez ideig alig látta kétszer Ilkát a herczeg, s akkor is kevés időre; hanem szíves szorgalommal látszék felőlök gondoskodni, mert épen semmit sem nélkülöztek, a mit szükség vagy kényelem kiván. Most azonban, midőn Jeszid és Judith beléptek, Abdul khánt a Szirmay családdal együtt lelték. Abdul khán szerelmének folytatása.
A Nap Szava
Mások Keresik