Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. október 2.
Érezte, hogy ügyetlen, amint karöltve vezette be a szobába ez a nagy tiszt s ez bosszantotta. Igyekezett fesztelenül viselni magát, mintha ez a nagy közelség egészen természetes lenne, de nem tudott erőt venni tartózkodásán és hamarosan átgondolva a helyzetet, észrevette, hogy igy van ez legjobban, Ez a nagy tiszt nem azért tünteti ki, hogy komázzék vele.
Nóra rontott be barátnőjéhez villogó szemekkel, égő arccal, extázistól kicserepesedett ajakkal a művész, akar-e a feleségem lenni, édesem? Nóra szemérmesen elfordította a fejét, néhányszor halkan köhintett, azután odaborult a férfi vállaira. Meg tud-e nekem bocsájtani? Dömötör János térdére ültette az asszonyt és emlékeztette őt Hellmer professzor műtermére. Majdnem sírtak.
Vidovicsnak úgy tetszett, mintha ugyanebben a pillanatban egy kar mozdult volna meg a homályosságban, hogy valamitől visszatartsa a haragos kis szőkét. Mit akart ez a mozdulat? Azt, hogy: „Ne hívd be!" vagy azt, hogy: „Ne légy nagyon goromba!" nem tudta kitalálni. De nem is volt ideje ezen gondolkoznia. Várták; belépett.
Ma már ritkábban történik vele baj, mert a pusztító robbanások nagyobb óvatosságra szoktatták az embert és azért is, mert már igen ügyesen szerkesztett, veszélytelen fejlesztőkészülékek vannak használatban. Eleinte sokan azt hitték, hogy az acetilén mérges gáz, de ebben tévedtek, mert nem az. A fejlődő gáz nyomása a harangot felemeli és igy a víz nem folyik be a karbidrekeszbe.
Meg kell tudnom, mi okozta e rögtöni változást? dörmögé José összeszorított fogai között, midőn a türelmetlenségtől égő tudós az ő karjaira támaszkodva ment a laboratóriumba, mert a negyven nap elmúlt és az izzítás be volt fejezve. Feszítsd szét a tégely fedelét! Lássuk, mit rejt magában!-vszólott az izgatottságtól alig érthető hangon.
Hozzám sokszor bejött, Herr Ungar -nak szólított, néha nekem mutatott be először egy-egy uj couplet-et s naiv bizalommal beszélt a szerelméről, meg a válópörről. Róla gondolkodtam, meg az ő szerencsétlen boldogságáról, a mely bizonyosan nagyon tönkrement, ha beteg az asszony, a mikor hátam mögött megszólalt a hangja: Á Herr Ungar!
Azon mentünk be nagy csendesen egy piszkos nagy udvarra, a mit gazzal hordott tele az ősz. Belesüppedtünk a rothadt falevél rétegbe, a miből minden lépésnél sárga, szennyes viz szivárgott ki.
Jelentse be a legközelebbi állomáson mondta a kalauznak s azzal gyorsan a raktárosék kocsijához ment, hogy mint fő-főember a pályaudvarban fogadja az uj asszonyt. No, megjöttek Karacs ur? kiáltotta már messziről. Csakhogy itt vannak! Akkorra leszállott már az asszony is.
Még mindég nem rohantak elég vadul a lovak. Most már a gyeplővel nem is sokat törődött, csak az ostorral cserdített be egyszer-egyszer az állatok közé s hátravetette magát a keskeny párnára, hogy csak ugy uszott előre s a lovakat nézte, hogy hogyan vágtattak a földekbe, a messzibe, a semmibe s egy-egy pillanatra behunyta a szemét, mint a gyermek a mikor hintázik.
És be sem várva annak feleletét, átölelte derekát, s a mellékszoba ajtajához vezette, hol az eltünt, s Veronika egyedül maradt, és leroskadva a legközelebbi székbe, keservesen zokogott.
A Nap Szava
Mások Keresik