United States or Tokelau ? Vote for the TOP Country of the Week !
Csodálkozva bámultam rá, nem tudtam megérteni, hogyan gondolhat ilyesmire, de ő nem várta be a feleletet, hanem egyszerre hirtelen megállott, s fojtott hangon kezdett el beszélni, hogy az elülmenők meg ne hallják. Ez a küzködés még jobban elárulta a dühét, s mig lihegve, sebesen beszélt, ökölre fogta a kezeit, mintha valakit agyon akarna vágni. S az én első feleségem hogy hizik!
Abban a pillanatban, amikor vállamra lódítottam a Manlichert és el akartam indulni, lecsapott a villám, mely az imént fejemen suhant keresztül fantasztikus gyanu gyanánt és úgy megdöbbentett, hogy a hatás első percében valósággal torkomon akadt a szó. Megnémulva bámultam, mint egy fatuskó. Egy árva hang sem tudta elhagyni a számat.
Éppen egy különös illatú viaszvegyüléket olvasztottam, midőn bejött aranyövvel átszorított hosszú, fehér ruhájában, noha atyja nem igen engedte, hogy a nehéz gőzökkel és párákkal telített izzító műhelyben időzzék, ő mégis odajött, mert csak ott szeretett lenni, hol én időztem... Fiatal kora dacára, bámultam bölcsességét és tudományát!
Elhelyezkedtem szemben az inggel a fa alatt és épen a reggelim erányában kezdtem gondolkozni, amikor hirtelen olyan meglepetés ért, hogy majdnem eltátottam bámulatomban a számat. Egy pillanatig nem is akartam hinni a szememnek. Egy emberi lény! Rajtam kívül ebben a nagy csendességben még egy emberi lény... Úgy bámultam rá, mint egy kísértetre.
A kocsi nem volt sehol sem. Istenem, apáék megint elfeledkeztek rólunk, mondta Leontin panaszosam s én is bosszankodva bámultam az országút szürke sávját, amely alig pár lépésnyire látszott csak előttünk. Jó egy órába telik, míg hazaérünk, mondtam inkább magamnak, mint Leontinnak, aki tanácstalanul tekintgetett körül. Hiába, a kocsi most már úgysem jön, legjobb lesz, ha nekiindulunk.
A szemérmes szégyenkezés ez ösztönszerű varázslata azonban csak egy rövidke pillanatig tartott. A következő pillanatban ismét fölemelte fejét és nyugodtan, mosolyogva, végtelen odaadással nyugtatta rajtam tekintetét. Meglepve bámultam a változást, melyen egész lénye keresztül ment.
Magam sem tudom... de egy pillanatra annyira megzavarodtam, hogy szinte megdöbbenve bámultam rá. A patvarba, mi ez? Csak nem az fog kisülni ebből a dologból, hogy voltaképen én voltam félbolond, amikor ezt a kis vöröst bolondnak tartottam? Nem, ez nem valószínű igyekeztem magamat kellemetlen zavaromban megnyugtatni ily emeletes szamár talán csak mégsem vagyok...
A Nap Szava
Mások Keresik