United States or Honduras ? Vote for the TOP Country of the Week !
Apád még mindig olyan alávalóan bánik veled? Nem türném. Van arra törvény, hogy nem szabad a fiut verni. Még az inasokat se, hát még a gimnazistát mennyire nem... Ha az ember egy kicsit a maga esze után megy, azért még nem kell lehuzni a bőrét. A te bőröd olyan lehet, mintha a rosta. Az én apám ügyvéd. Gyere el egyszer, majd megmondja neked, hogy mit tégy. István: Igazán? A korcsolyás: Miért ne?
Én hát! s most már valami dacz is vegyült a szavába, kezdte megvetni ezeket az embereket, a kik nem tudják megérteni. Hát a szegény apád vajjon mit szólana hozzá? Nem szól ő már semmit. Vette a kalapját és indult. Már a járásán is látszott, hogy egy nap alatt nagyon sokat vénült. Támolygott s alig találta meg a kilincset.
A kapitány elpirul s kezével úgy belemarkol a kardjába, hogy megreped rajta a fehér keztyű. Az előbbjáró szakaszok szálas legényei is morognak halkan a sorban: Az apád istenit, bádogos. A templomból az orgona hangjai hallatszanak ki. A kórus mély zúgó hanggal kezdi, amely íves ajtón át kivág a térre: Oh omnipotens Deus. A kapitány halkan szól a sorok mögé: Őrmester, het nap kapom o pátokos.
A táviratban meg éppen csak ennyi volt: „Van der Kerkhoven kisasszony, Horváth-Joannovics úrnőnél Puszta-Rác-Árokszállás per Vásáros-Berény. Bánom is én. Apád." Kétfelé hasította előbb az egyiket, aztán a másikat. Majd összetépte mind a kettőt apró darabokra s ezt a konfettit is odaszórta a virágok közé. Vidovics Feri az alsó házban fölvette a lovagló bekecsét.
A Nap Szava
Mások Keresik