Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. október 4.
Elkomolyodott, kedves emlékek támadtak föl a lelkében, könyek gyültek a szemeibe és sóhajtott. Alig, alig ismertem meg, Babarczy bátyám. Jól tette, hogy eljött. Él-e még a néni? Csak betegeskedik szegény feje. Hát a műhely? A fiamnak adtam, én már penzióba tettem magamat. Jól megy a munka? Nincs panasz rá. Elhallgattak.
A szobrász, a képrestaurátor és Lőrinc barát pörkölt mandulát eszegettek és sűrűn hajtogatták a villányi vörössel töltött kancsókat, a gondosan lefüggönyözött ablakok mögött. Hiába, pénz nélkül e siralomvölgyében semmit sem lehet eligazítani jegyezte meg szelíd dicsekvéssel a barát. Nekem már nincs szükségem ilyesmire sóhajtott a képrestaurátor.
Elhaló hangon éppen csak annyit sóhajtott oda a szép kalap alatt némán figyelő asszonynak: Bizony, téged is csunyán megtépett az idő, édesem... S hirtelen Szőcsnéhez fordult, és ha nem lett volna végképpen fogytán az ereje, talán a hajába markol. Annyira dühbe hozta az, hogy most a jó barátnőjének nem mondogatott oda ő helyette. Utoljára.
Ha kitudódnék, hogy ő szökni akart intézetemből, s én azt büntetés nélkül elnéztem, elveszíteném minden növendékemet s koldulni mehetnék. Talán nagyon is tragikusan veszi ezt a dolgot, kedves Obrenné! sóhajtott Hermance. Végre is semmi sem történt. Gyermekes meggondolatlanság volt az egész, mi ily fejlődő leányoknál gyakran előfordul. De történhetett volna!
A Nap Szava
Mások Keresik