United States or Saint Pierre and Miquelon ? Vote for the TOP Country of the Week !
Kadar lecsüggesztett fejjel, komoran nézett maga elé. Ajkain volt a kérdés hogy miért? de nem merte kimondani. Erős melle nehezen lélegzett, egyszerre gyorsan pislogni kezdett, mert kihullott volna szeméből a köny. Az ezredes igazán szánta, aggodalmas jósággal nézett reá, de most már, ha benne volt a beszédben, el akart mondani mindent.
Az egész környék uri családjait meghívjuk. Szép nap lesz, szép ünnep. A legszebb ünnep a világon, tevé hozzá az öreg asszonyság, Sándor nevenapja. Úgy ám, Sándor nevenapja, folytatá Atlasz úr, egyetértő kacsintást vetve feleségére. És Sándor nem is tudja, mi vár reá ezen a napon. Nagy meglepetések mondá mosolyogva az öreg asszonyság. Csitt! ki ne fecsegd előre! kiáltott jókedvűen Atlasz úr.
De a zsivány, mert jól ismert reá Szirmay el volt erre készülve, hirtelen pisztolyt ragada gubája alól, és jobbkezével éles baltát villogatva, lovára veté magát, kik hozzá közelebb állottak, rémülten vonultak az első pillanatban vissza, s talán nem annyira fegyvereitől, mint nevétől, a távolabbak nem is értheték Szirmay parancsát, s utat nyitának a sebesen elvágtatónak.
Aggva függtek Ilka szemei azon úton, melyen Bogdanu eltűnt, s már huzamos ideig várakozván, félni kezde, hogy a kapitány vagy reá nem ismert, vagy épen boszúságból fölkeresni sem akarja. Ezen kétségből nem soká maga Bogdanu vonta ki hősnőnket, Jeffi murza társaságában közelítvén. Tehát ezen leány az, kit te megvenni, vagy a mint mondod, megszabadítani akarsz?
José azonban nem hallgatott reá, vagy csak szórakozottan felelt.
Teste másnap lent a völgy mélyében találtatott egy szikla aljában, de úgy összezúzva és töretve, hogy alig ismert reá Karácson Tivadar, ki saját kezével ásott a patak mellett számára sírt, és ő egyedül is temeté el, minden segéd és tanu nélkül.
Az ön sötét világa csak futó árnyék és bárányfelhő, gyöngéd szoktatás a mélyebb homályhoz s még ezt' is el kell érnie, mielőtt reá nehezednék a sötétség.
Mig a szerencsétlen bambán bámult reá a szögletből, azt hitte, hogy borzong a háta.
Ez az ifjú akkor a legjobb társaságban élt s csillogó külszínével még el tudta ámítani a világot. Klára a gyermekleány rajongó szemével nézett reá és boldog volt, mikor megkérte kezét. Egy pár hétig jegyesek voltak. Mindenütt együtt látták őket, a miben semmi feltűnőt sem találhatott az, ki ismerte Klára gyanútlan lelkét, önálló, csaknem férfias nevelését.
Boglár Kálmán? kérdé Atlasz úr, minden nagyobb felindulás nélkül ejtve ki először e nevet, mely később oly végzetessé vált reá nézve. A főtisztelendő úr meg Boglár Mihály. A festő úr talán testvére főtisztelendő uraságodnak? Magán kíváncsiságból kérdi ezt, vagy kegyurasági szempontból? viszonzá a plébános.
A Nap Szava
Mások Keresik