United States or Bosnia and Herzegovina ? Vote for the TOP Country of the Week !
Piczi karjaival hadonászott, megmarkolta az ágy deszkáját és rázta, hogy majd leszakadt alatta a nyoszolya s lassan-lassan halt ki belőle a hang. A doktorasszony vállat vont s némileg aggodalmasan suttogott a másiknak. Nem tűri, nem hogy használjon. A szegény asszony szemeiből kicsordult a könny, a földhöz csapta és az agyagba taposta a szakajtórongyot.
Az öreg asszonyság rémült tekintettel, esedezve nézett férjére. Sándor szeme követte pillantását, s még közelebb lépve atyjához, elborúlt arczczal ismétlé kérdését. Miért fél úgy anyám, hogy megmondod azt, a mit láttál? Az öreg asszony attól fél, hogy engem is földhöz vágsz, mint a Manót, felelt Atlasz úr, neje széke mögé húzódva. Kit láttál? kiáltott Sándor magánkívül.
Az egyik pedig már ette a vajaskenyerét, a másik a dohányt kezdte osztogatni, a harmadik az embereit számolta össze, a negyedik a thea helyett a kantinból hozatandó dolgok mikéntje fölött tanácskozott. Most földhöz ütnek kenyeret, könyvet s rohan valamennyi, mert aki előbb odaér, előbb kap ruhát. Utánok egy-egy csomó ember, akik zajongva kergetik egymást, amíg fölérnek a raktár magasába.
Mondtam már, hogy ez a ház a tied, felelt Atlasz úr megállva, és én nem félek tőled, de félek a feleségedtől, mert te azt földhöz vágod, a ki őt bántja. Azon legkönnyebben lehet segítni, ha nem bántjátok őt, felelt Sándor elkomorodva. Ki akarja bántani? kiáltott Atlasz úr ijedten. Sűlyedjek el, ha bántani akarom, hiszen azért jöttem most is ide, hogy neki szolgálatot tegyek.
S a főhadnagy úr nehéz ökle minden acélkalapácsnál súlyosabb erővel zuhant le a kozák fejére. A rettenetes ütés földhöz sújtotta a kozákot, a feldühösödött emberek pedig megragadták, s még mielőtt a kapitány úr tiltó parancsa elhangzott volna egy szempillantás alatt hátra csavarták karjait, hogy visszájára kössék gúzsba, mint ahogy a farkast szokták.
Ha ráülök, földhöz akar csapni, azt mondja, nem vagy olyan ur, hogy meg nyergelj, ha beleütöm a sarkantyut, fölugrik az égig. Látja, olyan bolondok maguk mind, hogy a lóról ugy beszélnek: állat, négylábu, esze sincs. Én tudom, hogy magukat sarkantyuzom, ütöm, rugom, a mikor nekem tetszik s egyszer se nyerítettek ellenem, hát maguk-e az emberek, vagy a ló?
A láthatár vonala mögött nemsokára az utolsó ember is eltűnt. Egymagam maradtam. Roppant hajlandóság fogta el összes érzékeimet, hogy valamit amúgy istenigazában földhöz csapjak... Az első nyugalmas éjszaka. Beletörődöm sorsomba és nagymosást rendezek. Fölbukkan és ámulatba ejt egy vöröshajú furcsa emberi lény. Megtudom, hogy ezt a furcsa teremtést Reginának hívják és elméjében meg van zavarodva.
A Nap Szava
Mások Keresik