United States or Peru ? Vote for the TOP Country of the Week !
Egész életemet betölti, mint a napfény a világot. Szeretlek, Ambrosia, szeretlek... A csillagok szeretik így az éjszakát, füvek a hajnali harmatot... Ambrosia szeme előtt elhomályosodott a világ. Túláradó szívvel, a beteljesült boldogság sugárzó szépségében állott Raymundus előtt. Forróság öntötte el egész testét, torka kiszáradt s remegő kezei tétován kapaszkodtak az erkély korlátjába.
Az Ég határtalan kegyelme, hogy öregségemre visszaadta nekem egészségben és fiatalságban elhagyott múzsámat. Megismételte, megkettőzte az életemet. Húsz esztendő nyomtalanul tűnt el a hátam mögött s most újra kezdődik minden szépség és boldogság, mintha a húsz esztendőt csak átálmodtam volna. Én is fiatal vagyok és újra kezdem az életemet. És nyomban halálos szerelmet érzett Nóra leánya iránt.
Áldjon meg érte az Isten, hogy eljöttél! Pedig nem hozzád jöttem, hanem az asszonyokhoz. No azt meg éppen jól tetted!... Mert ha hozzám jöttél volna, soha se volnánk biztonságban. Míg, ha föláldozod magadat a hazáért, visszaadod a szabadságomat, az életemet, az ifjuságomat!... Ejnye, be sokat mondasz! Úgy látszik nem bájolt el a vendéged. Hát ez az a híres beduin vendégszeretet, mondd?
Pár perczig némán ültek egymásnak szemközt, mialatt a szolgák kivonultak, azután Hermance kérdés nélkül mondá: Képzeld, Berni, mi történt ma velem; én, ki fél életemet e városban töltém, eltévedtem. A gróf kételkedve s figyelmesen tekintett rá. Egész nap iszonyú fejfájásom volt, folytatta kissé akadozva a grófné és azt hittem... A reggelinél nem említettél arról semmit, vágott szavába a gróf.
De én teherhordó szamara, igavonó barma vagyok a rendnek, céltáblája a falusi élceknek, papgazdasszonyok gorombaságainak, cselédek szemtelenségének, urak leereszkedésének, szolgák dölyfének, ingyenélők irigykedésének. Meguntam ám az életemet, Domini spectabiles. Nono biztatta csendesen a szobrász és bort öntött a terciárius kupájába. Bizony, bizony fohászkodott amaz.
Én leszámoltam mindennel, s egyedüli óhajtásom e zárda falai között tölteni életemet. És nem gondol arra, kinek koczkára teszi életét? kérdé mély érzéssel Veronika, levonva maga mellé Dóziát, s szeretettel fogva át derekát.
A Nap Szava
Mások Keresik