Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !

Frissítve: 2025. június 29.


Hát csak ők szenvednek-e? Nem szenvedünk-e mindnyájan? Csak ők akarnak jobb világot? Nem akarják-e azt mások is? Csak őket zsarolják-e? Nem zsarolják-e ők viszont a világot rémséges béreikkel? Jobbak-e ők, mint az árdrágítók? Csak nekik van-e igazuk s ők bérelték ki a világboldogítást?

Szirmay egy a vár tulsó részében fekvő teremben fogadá őt, hová mindnyájan költöztek, itt menten lévén a golyóktól. Nagyságos tekintetes uram! kezdé a követ. Az Isten áldása oly bőven omoljék a nagyságos úrra, mint a zápor a Tiszába. Kivánatod igen keresztény, csak kár volt előbb záporral önteni reánk. Mi hírrel jösz? viszonozá Szirmay. Engem uram Pintye Gregor küld, mint követet.

A másik úr, karvai Karvay Boldizsár vala a fiával, a sebesülten hazakerült zászlóssal, akit néhány heti üdülésre hazaküldtek a kórházi kezelésből. A zászlós is lelépett a szánkáról és ámbár egy kicsit bicegve, a szomszédék felé indúlt. Mindnyájan megörültek egymásnak. Hamar kiderült, hogy ugyanegy járatban is volnának.

Mindnyájan szerte futottak, mindenik mindenről aggódott, mindenre gondolt, csak a véletlen eset igaz okára nem, míg végre egy minden veszélyben közönséges ösztön valamennyijöket a vár udvarában egy csomóba nem űzte.

A rektorról és a feleségéről bár ők már nem voltak jelen azt mondta, hogy „a legújabb idegenek a plébánián, akiket mi már mindnyájan barátságunkba fogadtunk‟. Helént pedig a fiatal ladynek nevezte, „aki egyszerre meghódította valamennyiünk szivét‟. Csupán Brandreth-Smith asszony nevét nem kisérték díszítő jelzők.

Vendégek ültek a nagy kerti asztal mellett s mindnyájan meglepődve bámultak ránk. Sápadtan, szótlanul álltunk ott a vakító lámpafényben. Hirtelen hosszú, elnyújtott, rekedt üvöltés hangzott az országút felől. S a kivilágított terrasz előtt, mint valami elszabadult szörnyeteg, nagyokat ugorva, bömbölve rohant el egy óriási, vörös automobil. Nem ült rajta senki.

Mammammammam... Ez, mint mindnyájan bölcsen tudjuk, annyit jelent, hogy , anyjuk, ne edd el előlem a kosztot. Az ifijúr, folytonos hadi négykézlábon állván a pokrócokkal, ki is jut a konyhába, ahol részesül az úgynevezett sajátképeni reggeliben.

A Nap Szava

indignatióval

Mások Keresik