United States or Libya ? Vote for the TOP Country of the Week !
A két férfi feltünő hideg meghajlással köszönté egymást. Bocsánatot kérek, hogy itt falun zavarom, kezdé Eszthey, mialatt bementek a házba s az ügyvéd szobájába vezeté vendégét. Mindenkor és mindenütt szolgálatára állok méltóságodnak, viszonzá Holcsi udvariasan, helylyel kinálva meg a grófot, Ön ismer engem? Van szerencsém látásból.
Isten legyen irgalmas szegény lelkeiknek! Persze, mint mindenkor, úgy most is sok mindenfélét beszélnek és imputálnak az emberek, kiváltképen a tudatlan misera plebs contribuens.
Ott álltam derékig meztelenül Regina előtt, de arcán a régebbi restelkedő pírnak most nyoma sem mutatkozott, vonásainak egy idege sem rebbent meg, szemeiben az ösztönszerű nőies szeméremnek egyetlen melegebb vagy hidegebb szikrája sem gyulladt ki, mint ahogy ez régebben mindenkor megtörtént, valahányszor csak így kellett előtte kényszerűségből mutatkoznom. Most semmi. Talán nem is látott.
Mosolygott; megriadt; hirtelen, de csak pillanatra megölelt; mintha lepke szárnya érintett volna, olyan röptében megcsókolt és elfutott. Ezt így cselekedte százszor, mindenkor. A lelkemet tettem a lába elé; de ez az angyalszemű kis ördög nem bírta mutatni, hogy szeret. Pedig én ez után tikkadoztam.
Ő férfiú s tudja kötelességeit minden iránt. Ő kötelmeit mindenkor híven betölté s legközelebb a VII. fizetési rangosztály nyújtja feléje a jobblét reményhorgonyát. De a család család. Azzal kötelmek járnak. Emilie von Stobber elmerengve nézett kék szemeivel a lámpavilágba s bólintott. A család. Thatsache, wirklich. Azonban mondta Miklós szájával és ujjaival van egy eshetőség.
A Nap Szava