United States or Togo ? Vote for the TOP Country of the Week !


Néha találkozik egy-egy szabad napom. Olyankor bejövök a városba. Akkor hát minket is meglátogathat még egyszer, mielőtt elhagyom ezt a szép országot. Hogyne! Meddig lesz még szerencsénk? Ebben a hónapban még nem megyek haza. Egy-két kirándulással adósom Terka; ezeket nem engedem el neki. Igaz, nem tartana velünk holnapután a szilas-almási tóhoz? Vagy a városban is van valami elfoglaltsága?

Kérdezd meg tőle. Valami okos ember elhitette vele, hogy a wörthi Almáshoz képest semmi. Csónakázni akar; már régóta nem csónakázott. Kinézte a naptárból, hogy mikor van holdtölte; holdas éj, víz, csónak, evezősök és friss baritonhangok kellenek neki. És Terka? Nem magyarázta meg neki, hogy ezért ugyan nem érdemes Almásra menni?

Az özvegy gyönyörűségtől csillogó szemmel nézi leányait, amikor vacsora után bontogatni kezdik hajukat s az egyiknek vállán mint arany fátyol, a másikén mint barna felhő terülnek széjjel az egyformán dús selymesfényű fonatok. A szőke Böske őreája ütött s szinte fiatalkori mása. Terka inkább megboldogult apjához hasonlít. De szép mindakettő, rózsás arcú, csillogó szemű.

Ha Joannovics Terka tudta volna, mily pontos értesülései voltak nyiltszivü férje meghittjeinek afelől, hogy ő mennyire tudja a módját mindannak, amit tennie kellett: Joannovics Terka egyszerüen meghalt volna szégyenletében. De Joannovics Terka ezt nem tudta meg soha.

Az, szegény, nem is sejti, hogy millióira Berényben szemet vetettek, a nemzeti vagyon öregbítése végett. Ha háromszor is kinn voltam náluk, Terka az oka; azt mondta: „Szegényt nem hagyhatjuk árván; magának helyt kell állnia." S én helyt állottam. Legalább beszélhetett valakivel egy pár szót. Napokon át nem volt kihez szólnia.

Mások Keresik