United States or Iceland ? Vote for the TOP Country of the Week !


Kérdezték, hogy mi baj s arra újra elkezdődött a szegény tudatlan emberek kevésszavú beszéde, hogy: ropogott is, meg hogy befelé hajlott a homlokfal, s az öreg asszony újra ismételte, hogy: megfagyott a vére, a másik pedig, hogy alig birta a lába. Az uj asszonyok, leányok érkezésével nagyobb lett a lárma, az utcza közönsége is megállott, perczről-perczre nőtt a csoport.

Ropogott is, tódította a második s mindjárt akadt több is, aki hallotta ropogni a falat. Több hang összevegyült, már egyszerre beszéltek: Megfagyott a vérem... Alig birt a lábam... Megkerülve a telket, előjöttek azok is, akik a hátsó falhoz hordták a meszet és téglát.

Az óra közeleg... Szép Lentulus, ma a tied leszek! LENTULUS: Lesbia, csókodat Nem élvezem, mikor közelg a vég... De most, hogy a halálnak napja van: Forró vágyban neked adom magam! EGY RÓMAI: A füst terjed... Mondd, mi lelt? Te félsz talán? LENTULUS: A halál rám lehelt És megfagyott a mosoly ajkamon, De már vége egy percig volt csupán. HIRNÖK: Lentulus, a palotád puszta rom!

És nevetve megveregette Atlasz úr vállát, kinek vére csaknem megfagyott a megbotránkozástól, de annyira imponált neki vendégének előkelő, fesztelen modora, oly bizalmasan hajolt ez vállára, oly barátságosan, régi ismerős módjára viselte magát, hogy Atlasz úr gyöngének érezte magát minden erélyesebb tiltakozásra s csak annyit tudott zavartan hebegni: Azt tetszik gondolni, hogy uzsorával szereztem a vagyonomat?

A Nap Szava

madárénekhez

Mások Keresik