United States or Sri Lanka ? Vote for the TOP Country of the Week !
Amikor még az erdő szélén volt »Stand«-ban a Morelliszázad a mindenfelé elkalandozó fiúk fölfedezték, hogy ebben a keskeny és mély völgyben veszélyes kéngőzök áramlanak, melyek egykoriban a lenn látható, alig harminc-harmincöt házból álló falucska lakosságát is menekülésre kényszerítették.
KATICA: Igen, mert »A gazdag koldus«-ban nincsen se alany, se állitmány, de van benne két módhatározó ... JÁNOS: Kérem ... ez szekunda ... Alany van benne, a »gazdag« és a »koldus« pedig nem módhatározó, hanem jelző ... KATICA: Az ördög vigye el a módhatározót, jelzőt, meg a többi nyelvtani csodát! Ha látta volna az én dus fürtü szegény poétámat! Még a haja is le volt forrázva.
Ekkor érte el a zenitet. Többre tehetsége nem telt. Innen már csak lefelé mehetett, de jó irányban ment, ostorozva «Mukányi»-ban a stréberséget s általában minden további darabjában a magyar betegségeket, mi által közelebb hozta az ország első színpadát magasabb feladatához.
Megköszönte, de csak tovább sírdogált csendeskén ott a kaszárnya kapujában egészen estig. Századomban a »siegreiche 16-te Kompagnie«-ban Morelli százados úron kívül csak két tiszt volt: főhadnagy úr Nagy és hadnagy úr Schultz. A százados bizony már jócskán idős úr volt lehetett vagy ötvennégy-ötvenöt esztendős.
Fehér ruhácskájában, amely nyakig volt gombolva, olyan volt, mint valami igénytelen kis nevelőnő. A haját „copf" ban hordta; szép vastag fonatban, kék szalaggal. A nénje mellett alig törődött vele valaki. A gróf szólott hozzá néhány udvarias szót; olyankor gyönyörűen elpirult a kis leány. Nagyon szépen tudott elpirulni.
A Nap Szava
Mások Keresik