United States or Gambia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Páter Julián e váratlan fordulatra annyira elvesztette a lélekjelenlétét, hogy ijedtében felhördült és fakóvá vált arccal kapott a papir után: Hol szerezted? Bornemissza lesujtó megvetéssel nézett rajta végig: Úgy ám, hol? viszonzá maró gúnnyal. Ott, ahol igaz barátságot színlelve, írtad... Tőled annyira magasztalt tudományom segítségével. Menj, utállak! Nem ismerjük többé egymást.
Ám az államnak, a katonaállamnak, ez mindegy, kivételek nincsenek s ennélfogva tisztán látjuk magunk előtt, hogy bizonyos ideig megint csak katonáknak kell lennünk. A piros cédula meg is mondja, hogy mettől meddig. Vele azonnal a kalendáriumhoz siet a rezervista és felüti a jelzett napok lapját. Megelégedve konstatálja, hogy két ünnep is esik a tizenhárom nap közé.
Éccör gyün ám mögén nagy fekete lovon a második uláner oficér, hogy aszongya: Ekcelenc ik meldige horzám, rekte flügli krügli prügli. A legfölsőbb fölmarsol generál nem szól semmit, én sé szótam sémmit. De akkó gyün ám éggy csillagos pej lovon szörnyen sebössen a harmadik ordenánc oficér, hogy aszonygya: Ekcelenc, ik meldige horzám, alesz krügli prügli.
Öldöklést, pusztulást, dögvészt és földrengést jósolt és még az eddigieknél is keményebb penitenciát rótt a vezeklőkre. Ám a fiatalokat ő is harcba küldte, hivatkozván az Assisi példájára, aki ifjú korában maga is kardot rántott és vitézül harcolt hazája védelmében. Lőrinc testvér azt ajánlotta, hogy töltsék meg a magtárakat, az éléskamrát, a pincét és a padlásokat.
Egy darabig még hallottam a leány szabályos lélegzet vételét, azután mintha a filagória üres ablakain becsapó szél hűvösséget is éreztem volna... s valami egyhangú zajt a fedelen... Az ám, alighanem megeredt az eső... Reginának igaza volt. Esik. Félálomban mintha a villámok fényét is megérezte volna lecsukott szemem, a mennydörgést azonban már nem hallottam.
De kifogott ám rajta egy jó magyar ember: az öreg Tolnay; igaz, hogy ki nem fogott volna rajta, ha nem segíti őt az öreg Krammer, a philosophus korcsmáros. Annak pedig a következőképen esett meg a sora.
A sátoros ember hozott neki cigánypecsenyét, meg selyemcipót. De tányért is, meg kést is, meg villát is. Tünődve nézett e dolgokra s megszólalt: De kéröm, én mögmondom, hogy én nem fizetők ám ezökér. Nem is kell. Vendégnek hívtunk. Evett azután Fülöp. Mert megmondta a nevét is, hogy ő Fülöp Imre, a halasi földrül.
A természetbúvár ezt is megfejtette: alszanak még. Ám ezt az alvást nem úgy kell érteni, mint mikor az ember alszik, hanem úgy, hogy a legtöbb virág szükségét érzi annak, hogy éjszakára összecsukja a leveleit. Vannak olyanok is, a harangvirág, az árvácska, vagy a répamurok virága amelyek szinte hervadtan csüngetik le virágfejöket.
Ám minden más mesterségben a tudós komoly és hozzáférhetetlen. Itt nem. A tudós vén rezervista úgy elkomázik a fiatalabb rezervistákkal, hogy az csupa gyönyörűség. Például szörnyű támadás van épen az alsórészi szalmaboglyák ellen és mozog a csatárlánc keményen. Halad a vendég és puskáznak. Hátul lovon toporzékolnak a generálisok.
Arra pedig jártak a svábák is, mert a völgyi tábor védelmére egy faház állott a hegyen egy szakasz gyalogossal, hogy ha esetleg a török arról felülről támadna, ne jöhessen le észrevétlen a hegyekből egész a táborig. Ez Vakkáz am Csadinyiburr-nak neveztetett, mi a művelt német nyelvre fordítva a Wachhaus am Cadinje-Brdóban leli értelmét.
A Nap Szava
Mások Keresik