United States or Timor-Leste ? Vote for the TOP Country of the Week !
Az egyik nem fog többet speculálni, képviselő lesz, főispán, talán miniszter, s magával együtt emelni fogja családomat; a másik nem csinál több adósságot, úri módon fog élni a nagyúri társaságban, ismertté és tiszteltté teszi az Atlasz nevet, mindegyre magasabb és magasabb hivatalba jut s végre elvesz egy milliomos leányt és báróságot szerez. Báró Atlasz nem is hangzik rosszúl.
A megszólított erre azt monda: „Kérem szépen: még mindig nem vagyok Domahidy Ferencz, szatmári főispán.“ Még az nap aztán harmadszor is összetalálkoztam Domahidyval: az már az igazi volt: de már nem mertem megszólítani. Elküldtem a levelét postán. Hajdan és most.
„Talán neheztelsz rám valamiért?“ Csak nem szól rá semmit. Nini! Domahidy Feri nem ismer rám: pedig kilencz esztendeig ültünk egymás mellett a képviselőpadon s egymással szemközt a klubban. „Én vagyok Jókai.“ „Tudom!“ felel a megszólitott elpusztithatlan hideg vérrel. „Hát ön talán nem Domahidy Ferencz szatmári főispán?“ „Sajnálom; de nem vagyok az.“ „Ugy ezer bocsánatot kérek.
Mikor visszajött a kegyelmes ur, szerették volna leolvasni az arczáról, hogy baj van az országban, de éppen ugy mosolygott, mint előbb, csupa megelégedés, öröm öntötte el, mikor ujra megpillantotta a vendégeit. A polgármester mindjárt el is mesélte, hogy egyszer-másszor vele is megesik, hogy a főispán megzavarja az ebédet, pedig hát az embernek egyéb nyugalma sincs, csak éppen amig eszik.
Ennek az Országos Szinész-Egyesület az oka, felelt nyugodtan Kékessy úr s kifejtelte, hogy ha ő főispán volna, mit tenne a vidéki szinészet érdekében.
A Nap Szava
Mások Keresik