United States or Eswatini ? Vote for the TOP Country of the Week !
A sátoros ember hozott neki cigánypecsenyét, meg selyemcipót. De tányért is, meg kést is, meg villát is. Tünődve nézett e dolgokra s megszólalt: De kéröm, én mögmondom, hogy én nem fizetők ám ezökér. Nem is kell. Vendégnek hívtunk. Evett azután Fülöp. Mert megmondta a nevét is, hogy ő Fülöp Imre, a halasi földrül.
Mintha valamelyik sarokban a nehéz, nagyvirágos szőnyeg alatt selyembe öltözött szép leány bujt volna el s annak a lehellete táplálta volna a szobát... A vendégnek egyszerre eszébe jutott valami: Kellene nekem egy ember mondta. Egy ember. Minek? Valami ember, akinek a zsebében megférne egy kis mellékes pénz. Valami ördög, afféle szegény nép, aki körmölget, ha munkát kap.
Hires a jó borairól, meg a felesége főztéről, s aztán arról, hogy olyan becsületesen számit fel mindent a vendégnek, hogy maga alig nyer rajta valamit. Ott delelőt tartottak a Pistáék s elébb, a mig az ebéd elkészül, hozattak egy kis papramorgót fehér czipóval appetitoriumnak. „Ejnye, de régi ez a czipó! monda Pista. Majd beletörik a bicska.“
Tizenegykor egy jó kis harapós villást eszem egy pohár sörrel; hatkor pedig teát, egy pár tojást vagy ilyesvalami könnyű hülyeséget, amit magam készítek el otthon. Te tudod, Jánoskám, hogy ez elég öreg embernek. Hanem ha megengedik, maradok száraz vendégnek... Gondoskodott Kolárról. Ebéd végén fogpiszkálót faragott a fiúnak... Később a doktortól tudtak meg még egyet-mást róla.
A Nap Szava
Mások Keresik