Vietnam or Thailand ? Vote for the TOP Country of the Week !
Frissítve: 2025. július 23.
A haramia lent a fák közé vonta magát, s innen két út nyilt szabadulására, egyik keresztül a barlangon, a hegy másik oldalára, de ez többé nem vala bátorságos, mert Szodoray, annak tulsó oldalát már könnyen elállhatá.
Mint mondtuk, épen a várra akartak a haramiák támadni, midőn őket Szodoray haragja elérte, ezért téríté vissza csapatát Pintye Gregor a veszedelmes ellennel szembe állani.
Isten veled, kedvesem sóhajtá, s egy forró ölelésben adott, mulni nem akaró csók vete véget búcsújoknak. A férfiak indultak részint Nagybányára, részint Szigetre. Szodoray Bagosyval, s a vitéz Türkenfraszszal az első városba.
Ezen utoljára fölhozott ösztönözésén annyira örvendett Gottlieb Konrad Friderik Türkenfrasz, hogy felejtve Szodoray súlyos szablyája felé nyúló izmos karát, öntetsző mosolylyal szájszegletit ismét füleinek közvetetlen szomszédságába hozá. De mi nem fogunk sem contra, sem juxta artem bellicam szaladni.
Remélj minden jót, vetélkedőd Szodoray volt, de Szirmaynét ismerem, ő az egyik leánya véletlen gyilkosának a másikat csak új szerencsétlenség félelme miatt sem adja, azon felül egy cselédjétől kitudtam, hogy Ilka kisasszony, mint főleg most észrevétetett, szerelmes ugyan Szodorayba, de az volt, és igen forrón a meghalt Mária is, az anya ezt szándékozott Szodorayval egybe kötni, miről az ifjú mit sem akart hallani; még Boldizsár úrfi a külföldön utazott, küldé haza anyjának képmását, egy kis tenyérnyi nagyságút, anyja még odalétében meghalt, s a kép Szirmaynéra, mint leginkább szeretett barátnéjára szállt, s most az agyonlövetett Mária keblén elrejtve találtatott.
Az eltagadás mellett is mindig forrón szeretem a leányodat, most is egy javára czélzó szándék hozott ide. A hír ugyan magában szomorú, de még szomorúbb lenne rád nézve ezen dolog tudása nélkül maradni. S milyen új szerencsétlenség fenyeget? kérdé Szirmayné. Eltagadták előtted, asszonyom, hogy Szodoray volt leányod gyilkosa.
Minden kitelhető sietéssel indula és folytatta útját Szodoray Huszt felé s felejteni látszaték, hogy kisded serege lépéseinek a szerelem nem kölcsönözött szárnyakat; a leghőbb tünődés és a legszaggatóbb aggodalom egyiránt gyötrék szívét, s csak akkor engedett valamennyire kínja, midőn Huszthoz érvén, a várra rohanó haramiákat pillantá, de ez sem enyhülés volt, mert az eltávozott aggodalom boszúnak adott helyt.
E szavakat oly tűzzel s hathatósan dörgé Szodoray Boldizsár, hogy a római szent birodalom lovagja katonai tartását egy pillanatra elveszté, s midőn az ifjú magyar jobbját szablyája felé látá nyúlni, orra s pofája veres halmain hirtelen haloványság sugárzék által.
Az öröm sugárai deríték Szodoray komolyságát, hirtelen felugrott, s kezeit ragadva szomszédainak, bucsúzott tőlök, mintha e pillanatban távoznék; mivel lelke már valóban ott volt, hová késedelmes testét még hosszú uton kellett hurczolni. A társaság szomorultnak mutatá magát eltávozásán, csak Türkenfrasz kapitány nem, mert: «Illi robur et aes triplex circa pectus erat.»
Szodoray vezeté az elősereget, szárnyakat óhajtván embereinek s magának, mert mi könnyen elillanhatott egy gyors tatár, ragadva magával életének ez egész boldogságát.
A Nap Szava
Mások Keresik