United States or Cocos Islands ? Vote for the TOP Country of the Week !
Klára megsemmisülve hallgatta s midőn atyja elfordult, kétségbeesve pillantott Joséra, ki jobbjával jelentőségteljesen a gyümölcsös kosárra mutatott. Alig tevődött be az ajtó, Klára mohón szedte ki a korán érő szent Iván almákat és a kosárka fenekén egy összehajtott levélkét talált: »Utazzék el nyugodtan! olvasá dobogó szívvel. Három-négy hét múlva vissza fog térni, erre szavamat adom.
A kocsi már indulóban volt, midőn nagy sebesen az öreg Iván is oda furakodott és bizalmas hunyorgással mutatott a málhák közé rejtett, fonott vesszőkasra, melybe érces zománccal fénylő tarkanyakú galambok voltak zárva. István úrfi küldi! E galambkák elhozzák ám a szárnyuk alá kötött levélkét, anélkül, hogy észrevenné valaki suttogá kezét megcsókolva.
Az öreg megvárta, míg gazdája a levéllel szobájába tér vissza, akkor fordult a csatlóshoz: Nem megmondta a kisasszony, hogy csak akkor beszélj, ha senki se látja? No hát mit hoztál? A csatlós elővakarászta tarsolya fenekéről a kis vászonzacskóba varrt levélkét. Küldje el kegyelmed annak, akinek szól! Igy parancsolta a lányasszonyka! suttogá a legény titkos szemhunyorintással... Jól van!
Egy héttel ezután Bornemissza Lénárd egy latin nyelven írt levélkét lobogtatva kezében, sietett le a toronyhelyiségbe. Képzeld csak, kedveltem, egy átutazó mór alchymista kíván nálunk tisztelkedni, miután meghallotta, hogy te itt tartózkodol. Ugyebár, elfogadjuk? Mit szólsz hozzá? Nevét szeretném tudni, mester! válaszolá José bámulást színlelve. Zora ben Zúlem Zegri! olvasá ez a levélkéről.
A Nap Szava
Mások Keresik