United States or Colombia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Mozdulatlanul ülve maradtam. Künn a barlang előtt hangok törték meg az esteli csendességet. Egy nyers hang valami parancsot adhatott a legénységnek és erre egy másik alázatos hang válaszolt: Dobre, goszpodin Podponutschik!
Neki már nem kell, mi beérjük vele holtig. Annyit ihatsz, Sandre, amennyi beléd fér és nem kell többet robotába se járnod. Goszpodin leszel holtod napjáig. Az... mormogta a rekedt kivált ha meg nem fognak és föl nem akasztanak. Most már nem fognak meg... messze vannak ide... A mundért, levetjük, a fegyvereket elássuk, beöltözünk a magunk köntösébe, aztán kereshetnek.
Jókedvűen, nagyokat kacagva merítették tele a vászonvedreket, valami felette mulattathatta őket, alighanem a goszpodin Podponutschik a hadnagyuk valamiféle parancsát figurázták ki egymás között. Azután felkapták a tele vedreket és ugyanazon az úton, amelyen jöttek, eltávoztak. Tehát megtudtam, amit meg akartam tudni...
És most ismét végigöntött egy kanna jeges vízzel az a bizonyos kéz... Egy durva hang kiáltását hallottam. Na vodu, goszpodin Podponutschik! Oroszok! A durva hangú ember azt jelentette a hadnagyának, hogy vízért mennek. Még egy perc és itt lesznek. Lélegzetemet is visszafojtva lestem abba az irányba, ahonnan jönniök kellett.
A Nap Szava
Mások Keresik