United States or Myanmar ? Vote for the TOP Country of the Week !


Labor omnia vincit, fitogtatta klasszikus műveltségét és helyet foglalt az asztalfőn, a zöld zsalugáteros, rezedás, muskátlis és árvácskás ablak alatt, kigombolta mellényét és hosszúszárú pipára gyújtott. Hallom, hogy sztrájkra készülnek a kőfaragók? kérdezte szemrehányólag a legényektől. Hej az én koromban máskép csináltuk a dolgot.

Nincs nekem semmi, ember, de nem veszi be a természetem. Hát soha sem iszik? Nem én, soha. A kocsis végig mérte emberét, de nem szólt egy szót sem, csak a fejét csóválta, gyanusan vissza-visszatekintgetve az első ülésből arra a furcsa emberre, a ki soha sem iszik bort. Már darabig mentek, mikor a kocsis előhuzza a hólyagzacskót s pipára tölt.

Liternyi, nagy öblös poharat félig töltött vele, megpótolta habzó, szénsavas ásványvízzel és egy hajtásra kiitta a csípős, savanykás keveréket. Aztán pipára gyújtott és elégedetten letelepedett munkája elé egy falócára: A az, hogy élünk egészségben, kezünk alatt ég a munka s hogy a relief, teringettét, csinos egy kompozíció. Tátva marad Párisban a kritikusok szája. Ez a fődolog.

Megállanak, pipára gyújtanak és tanakodnak egymás közt. Ahun megy az Atlacz zsidó, mondja az egyik. Vajjon micsoda hunczutságon töri a fejét? teszi hozzá a másik. Nemsokára előttük viszi el Atlasz urat a kanyargó ösvény; a munkások gyorsan dolgozni kezdenek, nehogy henye beszélgetésben lássa őket a földesúr.