United States or Macao ? Vote for the TOP Country of the Week !


Megmondtam, nem megmondtam? kiáltotta diadalmas hangon a leány nem megmondtam, hogy valamennyit el fogja vinni az ördög? Számítottam , hogy ide fognak jönni... és eljöttek. Itt vannak és itt is fognak maradni. Mindnyájan itt fognak maradni. Sehogy se tetszett nekem ez a kegyetlen öröm. Nyilt harcban elpusztítom ellenségemet, ha körmeim közé kerül ez azonban itt szerencsétlenség és nem harc...

Szóval rosszul tetted, a mit meggondolatlanul elkövettél, s valószinüleg az lesz a következése, hogy visszamentek a fővárosba, és vége a kellemes falusi létnek. Én nem megyek! kiáltott föl duzzogva és megrémülve a leány. Vigye magával Dóziát, ha tetszik... Nem fogom a nyár derekán a város porát nyelni, midőn van falusi tartózkodásom, hol kellemes otthonomban élek.

Egész történetet kellene elbeszélnem, hogy megértessem elhatározásomat, mondá zavarral a leány s arcza piros lett, de azt nem mondhatom el. Szóval, nem vagy bizalommal hozzám, pedig ha tudnád, Dózia, mit teszek én érted, lehetetlen, hogy hálát ne éreznél irántam, kiáltott föl Hermance s szemei könnyesek lettek.

Hermance ajkába harapott, s azt gondolta magában: a ki ily arczátlanul hazudik, attól nem fogok semmit megtudni, s elhagyta helyét. Így nincs mit beszélnem, mondá szenvedélyes haraggal és metsző gúnynyal. Majd más úton fogok lépéseket tenni, hogy földerüljön az, mit Dóziáról tudni akarok, mert az lehetetlen, hogy egy tizenhét éves leány nyom nélkül eltünjék s meg ne lehessen találni.

Mondja csak, kis leány, fordultam hozzá legnyájasabb hangon nem onnan való maga? Kinyújtottam karomat és a porráégett tanya romjai felé mutattam. A leány kimeresztett szemmel nézett a mutatott irányba. Igen, ott... Ott laktunk. Én is ott laktam. A néni is, a többiek is ott laktak és most is ott laknak.

Hellyel kínálta meg vendégét kisded nappali szobájában, mely leány vendégeinek fogadására volt szánva s talán először fordult meg abban férfivendég, ki önkéntelen érdekkel pillantott körül s kellemes hatást érzett a szűzies, fiatal szentély láttára.

És én erre az esetre gyakran időznék nála, már csak a szomszédság kedvéért is, válaszolt Enyingi, látva barátja szórakozottságát, ki folyton azon tünődött, ki ez a gyönyörű leány, kit Pármai Teodóziának hivnak s lehetne valamelyik főherczeg gyermeke.

Itt a bizonyság, nézzék ezt az urat, jól nézzék meg, lengyel regényiró, költő és ujságszerkesztő; jól nézzék meg. Most szökött meg Varsóból, a feleségét és gyermekét hozta magával, a harmadik gyermek, egy kis leány, ott maradt, mert nem tudták hamarosan előkeriteni. Az iskolában tanultam a verseit s most ... kell-e még több?

Előbb körülvonalozta a körmével a helyet, a mit el kellett olvasni s méltatlankodva dörmögött: Nagyon keresi az a fiatal ember. Én se hagynám annyiba. A leány nekidült a karfának, egy darabig szótlanul maga elé bámult, sirni szeretett volna, valamit megsiratni, a keserüség összeszorította a torkát s erősen összenyomta az ajkait, hogy valahogy ki ne szaladjon a száján valami keserves nagy hang.

Cordelia ábrázolója igen jóindulatu leány volt, de egy kissé álmos természetü. Ha nem játszott, kilenc óra tájban már megnehezedtek a szempillái s lehettek körülötte huszárok, tüzérek, zavartalanul adta át magát a teljes lelki békességnek.

A Nap Szava

cókmók

Mások Keresik