United States or Zambia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Miféle bonvivant-tal? kérdek azok elámulva. Hát, mint ez a Nagy Leo. Csak ismerem tán. Te, szerencsétlen! Hisz ez Deák Ferencz volt! Utczu megfordult erre a nyiri pajkos, nyargalt a postára, helyet váltott s ugy hazament, hogy sohse látta többet senki. Bölcs bolondság. Füreden történt e napokban.
Aztán nem bánom, haszonbérbe adom neked, kezeld te, csak fizesd meg pontosan az évi bérletet s engedd, hogy annyi adósságot csináljak rá, a mennyi tetszik. Megbolondúltál te fiú, vagy engem tartasz bolondnak? kiáltott Atlasz úr, újra elkeseredve. Jószág kell neked csak azért, hogy adósságot csinálj rá? Ugyan szépen kezdenéd a gazdálkodást. Bízd azt csak reám. Tudom én, mit akarok.
Mi, akikben sem a teremtő erőnek, sem a kincskeresés művészetének szikrája sem lappang, a te irgalmasságodhoz folyamodtunk s figyelmedbe ajánljuk Ruskin következő szavait: Legyetek irgalmasok, hogy irgalmasságot találjatok.
Amit te irántad éreztem, az az első perctől fogva valami egészen más volt. Gyönyörű érzés lehetett. Nagyon kivételes érzés. Annyira, hogy példátlan hűségre ösztönzött, ugy e? Ne csúfolódjál. A végén látni fogod, hogy a hűségemen semmi csorba sem esett. Engedd, hogy beszéljek. Tessék. Már rég' túl voltam igazi fiatalságomon, amikor megösmertelek.
Látod, Géza: amit te elhagytál, az el is múlt. De ezek itt kocsikáznak mellettem és köszönünk egymásnak. Az én egész életem huszonegy éves koromig. Semmi a világon nincs olyan érthetetlenül messze tőlem, mint ez a múlt. És kezet fogunk és beszélgetünk. Néha látom magam köztük. Azt hiszed, nem szeretem őket? Most már. Ugy-e rabok, ha kiszabadulnak, elszoktak kérni emlékbe a bilincseiket?
Lassan, mintegy álmodozva göngyölítette szét a setét hajfürttel átkötött pergamentlapocskát, melyen kacskaringósan egymásba fonódott mór írásjegyek fűződtek egymásba: »Te a miénk vagy s a miénknek kell lenned«, olvasá félhangon. Ez Cynthiának az írása! Ezt hagyta hajfürtjével együtt emlékül, midőn nyomtalanul eltűntek a szép Kordovából, a khalifák ősi városából. De mit akart e szavakkal mondani?
Nem volt az ravasz kieszelés, hogy a kényre kegyre meghódolt rab hallgatott azután melletted. Valami megsúgta, hogy az a nagy és hatalmas akarat, amely száz asszony közül kilencvenkilencnek veszte, a te nem tetszéseden megtörik. Hosszú hónapokon át egyszer sem mondtam azután, hogy szeretlek; csak éreztettem veled.
Azt hiszed, ő igazat beszél neked, ha szerelmével zúgja tele füledet? Az ilyen gavallérok játékszerül használják az olyféle leányokat, mint te vagy, és ha hisznek nekik, kinevetik őket. A leányka először hallott életében ilyen teoriákat, s megdöbbent azoknak kegyetlenségén. Arczán a piros színt ijesztő halványság váltá föl és megdermedve, megnémulva ült helyén.
Próbálja meg, tanuljon bele... Bajos az, nagyságos ur... Bajos, persze, hogy az... Hirtelen a kut felé meredt a szeme és retteneteset kiáltott. Tódor! Te bitang! Jobbra, jobbra! Megint a diván felé fordult s most már dühös volt nagyon. A Czézár majd agyonrugta Menelaust. Rongy paraszt, ugy czibálja a ló, a hogy akarja. Megint kifelé nézett s ujra rákiabált a legényre. Marha! Bolondulj meg!
Eh! mondá Atlasz úr még mindig zavartan és feszengve, Sándornak sem kell mindent tudni, a mi a ház körül történik; te sem tudtad volna meg, ha ez az ostoba János nem jön ide fecsegni. Vigyázz, meghallja, suttogott az öreg asszonyság aggódva. Hát aztán?
A Nap Szava
Mások Keresik