United States or Norway ? Vote for the TOP Country of the Week !


Mit beszéltek? sűlt esztelenség. Az égből potyogtak volna le, vagy a földből bujtak volna ki, még utolsó hírünk szerint Nagybányáról, Erdély széleit sem hagyták el, s így lehetetlen volt ide érniök; csak vizsgáljátok meg jobban a dolgot, bizonyosan más oka lesz. De mi lehetne más? kérdé a föleszmélő várnagy. Talán egy puskaporos szekér, melyet Nagybányára vittek, lobbant föl.

Megérkezve és elhagyva a fogatot, a három férfi megállt a lépcsőház küszöbén, s Holcsi a vidék szépségeire tette őket figyelmessé, mit azok igazi bámulattal szemléltek és Enyingi gróf többszörös fölkiáltással adott tetszésének őszinte kifejezését, míg Oroszlay néma maradt, de vonásai kifejezték elragadtatását.

Nincs erő a mozdulatokban, ami határozottan a hiányos kiképzésre vall. A legénység nem tudja, mit tesz, az altisztek nem érnek semmit. Száz pulykát szebb rendben lehet felhajtani valahova, mint itt egy századot. Száz pulykát, uraim. Én mondom... Egy pillanatra megállt. A tisztek sorfalában csend volt, ki sem mozgott...

Öcsém, ne vedd rosz néven, a tatárok ülnek már ezen úrnak vérében; mondá félig engesztelőleg, félig gúnyolón Bagosy Boldizsárnak, részint nem akarván, részint méltónak sem tartván a nagyszájú idegennel perelni, s ehez fordulva folytatá beszédét, s mit izen még Steinville tábornok? Lassanként visszatért Türkenfrasz hivatalos physiognomiája, tapasztalván, hogy védelmezőre akadt.

Egészen kezeink közt van ez a leányka, s évek óta szőtt terveimnek eredménye végéhez közelg, suttogta, azután ijedten tekintett szét a szobában, nem hallotta-e valaki szavakba öntött gondolatait, mit óva őrzött mindenkitől... A nap vidáman és kellemesen mult el, mint rendesen.

Beteggé tette az, hogy nem tudott menekülni a vad gyerektől, a ki közéjök állott, az agyában elkisérte a raktárba, ki a sinekre, mindenüvé és akar vele valamit. Hogy mit, azt az Isten tudja.

Mindketten a legelőzékenyebbek voltak Dózia iránt ki tapasztalatlansága ellenére olykor tünődött a fölött, miért mutatnak, s éreznek iránta annyi szeretetet, ki végre is egészen idegen nekik. De kora hozta magával, hogy úgy vette és fogadta a dolgokat, a mint azokat látta. Soha semmiféle gyanu nem szállta meg lelkét, de mit is gondolhatott volna ő, ki annyira nem ismerte az életet!

Visszafelé hullámzik talán az óriási kiterjedésű ütközet s a balszerencse vagy egy magasabb akarat, a hadvezérek tudják csak miféle okból aképen irányítja az összes részletmérkőzéseket, hogy ezen a legszélsőbb ponton helycsere történt? Mit gondoljak? Bármi történt is, éreztem, hogy okvetlen meg kell bizonyosodnom helyzetemről.

Hát ha olyan baj volna, a mihez egy ilyen magamformáju ember kell, csak szóljon. Ott leszek. Erre gondoltam s elmentem hozzá szerdán délelőtt. Sok beteg volt nála, későn került rám a sor. A mikor bementem mindjárt megismert. Azt mondta: kedves barátom, no mivel szolgálhatok? Sok a dolgom, de nem baj, megteszek, a mit tehetek. Nagyon szépen megkértem, hogy váltsa be az igéretét.

Felugrott a kőpadról, amelyen kuporgott és hangosan elnevette magát. Hein, kamerád! Mondok valamit... Mindenki tegye azt, amit jónak lát. Nem igaz? Nem vagyunk egymáshoz varrva, sem összenőve.... sem összeházasodva. Én is azt teszem, amit jónak látok, te is azt teszed, amit jónak látsz. Lám... ez új fordulat. Sem a nevetés nem volt ínyemre, sem a beszéd. Bizonyos, hogy forral valamit. De mit?

A Nap Szava

egynehány

Mások Keresik