United States or Cuba ? Vote for the TOP Country of the Week !
Végzetes tévedés! sóhajtá gyakran sírva a grófné, de férjének nem merte megvallani a tényállást, s az csak arról győződött meg, hogy felesége tudja az ő ballépését, mit azonban szerencsésen megbocsátott neki. A többivel, mint afféle könnyelmű ember, nem sokat törődött. Dózia holléte már keveset érdekelte. A Holcsinak igért negyvenezer koronát jobbnak látta megtartani magának.
Csodálkozva meresztette rám apró, hunyorgó szemeit és sokáig nem tudta, hogy mit válaszoljon. Egész lényéről lerítt, hogy ezen a dolgon sohasem gondolkozott. Mit értek az alatt... hogy otthon?... Mein Gott mit?
A fülében csengett: „az én vérem, az én nevelésem; az én akaratom lakik benne." Még csak ez kellene! Inkább dőljön össze a világ, de rögtön! Olyan hangon, amelyben szinte kényre kegyre megadás volt, kérdezte: Mondja mama, mit akar velem? Én? Semmit sem, fiam. De lásd. én mindent tudni szoktam. Most is mindent tudok. Sőt tudok hallgatni is arról, amit tudok. Ameddig jónak látom.
Gondold meg jól, mit beszélsz! figyelmezteté őt Holcsi fenyegető hangon. Én nem látok semmi veszedelmet abban, a minek maga oly nagy jelentőséget tulajdonít, folytatta lecsillapulva és sokkal enyhébb hangon Klára; s azért fölöslegesnek tartom a távozást innét, mi Dóziának is nagyon feltünő volna. Mindössze azt tehetjük, hogy míg a vendégek Zalánczon lesznek, nem mozdulunk ki a kert területéről.
Szeretett volna Hermance grófnőtől minél több részletet hallani róla, s megdöbbenéssel gondolt ama lehetőségre, mi annak elbeszélésekor támadt agyában, s mi akkor közönyösen hagyta. Esztheyné megbizta őt egy kényes titokkal, mit sem férjének, sem fiának nem volt bátorsága megmondani, s szorongattatásában őt választá közvetitőül.
Egy tizenhét esztendős kis lány! Lássa, nekem fáj, hogy maga a két vidám kutyát, engem, a katonát s az egész Berényt csak staggione-nak tekinti, staggione-nak, amelyet hat hét mulva tökéletesen el fog felejteni ... Mert nekem ezek a napok nagyon, de nagyon kedvesek! Mit akar? Ez már a negyedik állomásom.
Este leakasztotta a szegről a pisztolyt, félrelökte az asszonyt, mikor kérdezősködött, hogy mit akar, s elment. Kiment az állomásra. Itt járkált még egy keveset a perronon, bután hallgatta a táviró-gép kopogását. Mikor benézett az iroda ajtaján, a czifrasapkás főnök éppen nagyot nevetett. Ez a fejébe kergette a vérét, felszakította az ajtót s rásütötte a pisztolyt a főnökre.
A többi közt ott volt Cs mérnök, ki mód nélküli mélaságáról volt ismeretes. Sajátságos vegyüléke volt ez annak, a mit durae capacitatis homo-nak nevezünk, s a szakmájabeli feltünő jártasságnak, sőt genialitásnak.
Megbolondultam én, vagy visszafelé értem a szavakat? Mit jelent az, hogy tönkre jutottatok? Azt jelenti, hogy birtokunk terhelve van adósságokkal s ha ki nem egyezünk hitelezőinkkel, csődöt kérnek ellenünk. Tudom, hogy ezt nevezik tönkre jutásnak, mondá Atlasz úr keserűen szakértő tekintettel. De azt kérdem, ti hogyan jutottatok tönkre?
Oda vitték! kiáltott Sándor hirtelen megállva. Mit jelent ez? Miért vitték? Hát nem méltóztatik tudni? Azt hittem azért méltóztatott jönni. Oh mily csapás, mily szerencsétlenség! Szegény Lilla húgom bele fog betegedni. És a botrány! a törvényszéki tárgyalás. Oh! oh! Semmit sem tudok. Mi történt? Feleljen! kiáltott Sándor izgatottan.
A Nap Szava
Mások Keresik