United States or Uganda ? Vote for the TOP Country of the Week !
Hiszen tudod, hogyan szokott ez történni. Tudom, sóhajtott Atlasz úr, ámbár én soha sem voltam uzsorás. Mennyi hát az egész adósság? Kétszázezer forint, körülbelül. Körülbelül! Nagyszerű! Mikor azt mondják, körülbelül, akkor bizonyosan van azon fölül. És én most fizessek! Honnan a pokolból fizessek? Ha te is elhagysz minket, édes atyám, mondá Eveline újra görcsösödő zokogással, akkor elvesztünk.
Aviso-Post voltam, százados úr, egy fölperzselt major közelében, ahol parancsára visszamaradtam. Az öreg úr élénken intett. Ahá, ahá! Már emlékszek. Ott, ahol mi ástuk ki a Vor-Grabeneket, az erdő alatt. Ott, igenis... No de, hogy onnan ép bőrrel jutott ide! Ez brav, ez nagyon brav, fiam! Mi már törültük. Örülök, hogy egy kitűnő Schütz-el több támaszték biztosítja a Kompagnie harci sikereit.
Elhatározta, hogy megvárja az ebédlőben Holcsi visszatértét és a szerint intézi teendőit, a hogy az elrendeli, mit tegyen. Az ebédlőben terített asztalt talált, de még minden érintetlen volt azon, sem Dózia, sem a házi úr nem fordult meg ott a reggel folytán, s ő volt az első, ki étkezéshez fogott.
Eh! mondá Atlasz úr még mindig zavartan és feszengve, Sándornak sem kell mindent tudni, a mi a ház körül történik; te sem tudtad volna meg, ha ez az ostoba János nem jön ide fecsegni. Vigyázz, meghallja, suttogott az öreg asszonyság aggódva. Hát aztán?
Jobban tudott káromkodni, mint egy tucat huszár, különösen ha kártyázott és vesztett. Már pedig mindig kártyázott és mindig vesztett. Schultz hadnagy úr teljes és tökéletes ellentéte volt mindenekben: elegáns, finom, szőke fiatalember. Mintha mindig valamely illatszeres skatulyából lépett volna ki, akár jött, akár ment. Soha a keztyüjén egyetlen foltocskát nem látott emberfia. Azonban tehette.
A Góg Ferencz igen derék, nyájas, udvarias, alázatos uraság; de nem hiszem, hogy csupa barátságból kifizetné a mások adósságait. Nem is barátságból fizette ki, hanem tisztességes kamatért. Még váltót sem kívánt; megelégszik azzal, ha a kötelezvényt betábláztatom a jószágomra. A jószágodra? A te jószágodra? kérdé Atlasz úr roppant csodálkozással. Van neked jószágod? Hol van a te jószágod?
Abban a csoportban, melyet ők is őriztek, hozzávetőleg százötven-kétszáz lehetett. Kettőt meg kellett kötni, mondotta az Alexej-nek nevezett fiatalabbik egy kis öreg ragyás tiszt urat és egy óriást, mert igen el voltak keseredve és tomboltak, nem akartak engedelmeskedni. A kis öreg alighanem Morelli kapitány úr volt, az óriás pedig Varga őrmester. Boldogtalan végzet!
Holnap folytatjuk, hadnagy úr. Meg kell önt győznöm... Gálánsán köszönt és elment. Ki volt ez, Kolár? kérdezte a doktorka. Jóformán magam sem tudom. Talán egy hímnemű és öreg Sherezáde... Érdekes bácsi és jó, jó... Azontúl minden nap ott ült a fiú mellett egy félórácskát. Istápolta. Mulattatta kis történetekkel, érdekes hátterű epizódokkal.
Többit viletlenül asszonysag nyakajaba öntötem: hideg douche: 1 arany. 25-ta Junii. Urasagnak tyukszemire raliptem. Orvosi irintkezés: 1 arany. Összeszidta. Expectorantiakirt: 1 arany. 26-ta Junii. Kelnernek rakialtotam hozon aszonysagnak aszt az ürüczombot: orvosi rendelis 1 arany. Ugyanaznap. Nagyságos ur dilelöt panaszkota, hogy hideg van: 1 arany; dilután panaszkota, hogy meleg van: 1 arany.
De ez pénzbe kerül, sok pénzbe. Adok is annyit, a mennyi kell, mondá büszkén Atlasz úr. Nem eleget. A bizonyság az, hogy adósságom van. Ha elég pénzt adnál, nem csinálnék adósságot. Ez csak világos. Világos, felelt Atlasz úr kissé elfintorítva arczát. Megint adósságot csináltál? Bagatell az egész, felelt könnyedén Manó.
A Nap Szava
Mások Keresik