United States or Monaco ? Vote for the TOP Country of the Week !
Hiszen, ha az igazat meg kell mondanom, és ha Sándor nem haragszik meg, folytatá az öreg asszonyság vékony, csaknem csiripelő hangon, hát annyi bizonyos, hogy én ezt a leányt nem tartom Sándorhoz valónak, és nekem nagyon fáj, igen, én nagyon szomorú vagyok, hogy épen őt választotta. Tessék! magától mondja, nem én tanítottam rá! kiáltott Atlasz úr diadalmasan.
Aztán elvitte egyenest a „schiffmannsplatzra“ s ott kinálgatta a házalóknak. Az ott állomásozó rendőrnek feltünt ez a ruhaáruló alak. Megszólitotta, hol vette a ruhát. Mit? Én X. volt honvéd vagyok. Ezt az öltözetet Deák Ferencz ajándékozta nekem! No, majd megkérdezzük tőle, kövessen. És elvezette a kapitánysághoz.
Csak annyit mondtam, hogy szeretném, ha jönnének... Nem igaz beszéd ez, Regina. De... igaz. Megfeledkezel róla, hogy te is itt vagy. Nem! Tudom, hogy itt vagyok. És elfelejted, hogy téged is megfognának. Nem felejtem válaszolta elszántan a leány de nekem könnyű... I helfet mer schon! És tudod, hogyan segítenék magamon?
És te azt hiszed, hogy a siető alak azonos ama fiatal leánynyal? Meg vagyok győződve, annál is inkább, mert a portás azt is beszélte, hogy a gróf úr nagy csodálkozását fejezte ki a fölött, miként az innét kisiető hölgy az ő üresen hagyott bérkocsijába ugrott be, s tovahajtatott. De hogy történhetett az, midőn a leány végig sietett az utczán, s fiam a palota kapuja előtt szállt ki a fogatból?
Amikor a mosás bevégződött, ismét megszólalt: Készen vagyok. Minden holmim ki van mosva és magam is ki vagyok mosakodva a szappannak azonban fuccs!... elfogyott. Nem maradt belőle egy csepp se. Már most mi lesz? Hogy jöjjek ki? Nem mutogathatom magamat meztelenül... Itt hagyom a bokrok alatt a köpenyegemet és visszamegyek a Standomra.
Összecsomagoltam a részére rendeltetett holmit és megkérdeztem, hogy elszállítja-e a Standig, vagy magam vigyem. Egy csomaggal több, vagy kevesebb nálam nem számít. És különben is szívesen cipelem. Ná!... tiltakozott erélyesen a leány, ezt nem kívánhatom tőled, cipelsz eleget amúgy is, add csak ide! És add ide a köpenyt, meg a pokrócot is. Nem vagyok én olyan gyenge, mint amilyennek látszom.
Nagyon átázott a rongyos topánom, ha ugyan azt a csupa lyuk rongyot topánnak lehet nevezni... okosabb lett volna, ha meztelen lábbal jövök, legalább nem áztatta volna lábamat még a topán meg a harisnya is. Hát akkor... mert álmos én sem vagyok... talán jó lesz, ha fölkelek és egy kis tüzet rakok a barlang szája közeliben, annál aztán megmelegítheted a lábaidat. Rakjak?
Hajdu Dávidné vagyok. Ugy berontottam tisztelendő urhoz, mint egy fergeteg. Dehogy, dehogy... Hanem egy kérdésem van s ma már nem akartam tovább halogatni... Hát hirtelen felkészültem s itt vagyok. Nyolcz éve vagyok asszony. Négy gyermekem van.
Különben oda meg se hínak bennünket. Azt bízd rám, szólt olyan hangon, mintha titkai volnának. De ez még nem minden. Mit mondjak? Ez a csitri határozottan kacérkodni kezd. Igazán jó, hogy mindig vele vagyok, mert még bolondokat találna mondani a gavallérunknak. Ez a parlagi gentleman, magyarán szólva, tűrhetetlen.
Nem épen most mondtam, hogy előbb meg kell látogatnunk azokat, a kiket meg akarunk hívni? Őrült vagyok, valóban azt kell hinnem, hogy őrült vagyok, gondolá magában Sándor, erősen megrázva magát, mintha le akarna dobni válláról valami reá nehezedő terhet.
A Nap Szava
Mások Keresik