United States or Bermuda ? Vote for the TOP Country of the Week !


Mikor mégis csak megindult a homályos szemekből a köny, az ölébe vette és csitította. No fiam, hiszen tudod, hogy nem komolyan veszem... Csak mérges vagyok, hogy annyit emlegeted... No, ne sirj... ugy megsajnál az ember, ha még sirsz is. De megházasodol ujra, ugy-e meg? Bolond vagy. Hagyj nekem az ilyesmivel békét.

Most az egyszer nem is csalatkozál, mert innen vissza nem térsz s tudod, hogy könnyen olyan helyre küldhetünk, hová butyor nélkül kell menned, bár soha sem várhatsz visszajövetelre, neked is jobb lenne, ha urad más követet küldött volna.

Hányadszor kérded ezt, Ernesztine? folytatta a tükörtől visszafordulva Hermance grófné, s ujra jóízüen nevetett; majdnem csúfolódva ejté ki szavait. Mondd, miért akarsz visszatartani, hisz tudod, hogy rossz helyre nem megyek! Nem tudom.

Tudod, hogy nem vagyok rideg arisztokrata, de mindenesetre biztosabbnak tartom az oly házasságot, hol hasonló az állás, a nevelés, a gondolkozásmód, különösen az, hogy ismerős legyen a család, melyből feleséget választunk. Te hát ellene volnál bárkivel a meszáliánsznak?

Egy időre győzött is józan eszem, lecsillapítám benső háborgásaimat, de aztán újra... újra... óh! te nem tudod, mily kín, őrültnek lenni és tudni azt és mégsem győzhetni le az őrültséget. Most már tudod, csak te segíthetsz rajtam, ne vond el tőlem egyetlen orvosságomat, a tiszta igazságot. Miért nem kérted ezt tőlem mindjárt kétségeid kezdetén?

Szívesen adom. Nem kérek. Hát mit kérsz? Semmit. Jóllaktam. Ez a ! Minden más ezután következik. Azt persze tudod, hogy mi következik ezután? Mi? Nézz a térdedre. A fehér térdecskék bizony mindenütt kilátszottak a szoknya rongyai alól, hiába akarta őket a szomszédos szoknyarongyokkal eltakarni. Ne fáradj, Regina, mondtam már, hogy ezekkel a rongyokkal semmire se mégy.

Mintha valaki, aki láthatatlan, titokban be bekukucskált volna. Mit akarok mondani? Tulajdonképen csak egy nagy és örök mondanivalóm van s ezt olyan jól tudod. Szeretlek! Nagyon szeretlek és te vagy az első és egyetlen asszony, aki ezt így hallja tőlem, a szívem lelkem remegő, boldog, mindent kináló nagy vágyával utánad... Ne fordulj el.

Egyedül a szellemben van az erő és hatalom, az anyagban semmi sincs! Emberi alakomban én is csak tudatlan, tehetetlen anyag vagyok, miként te! Győzd le kiváncsiságodat és ne fürkészd az elérhetetlent. Miként tudjam meg hát az átváltozás lényegét? A lényeget? Azt se én, se te nem tudod meg! A gazda elveti a magot s nem látja, miként megyen végbe a föld setét méhében a tenyészet titokteljes munkája!

Ha pedig még nem indultak el, csak van eszük s nem jönnek. Honnan tudjam én azt? Fogass be, én megyek eléje. Sándor, ha baj éri... Tudod, hogy kettő már meghalt... Ha ez az egy is meghal, akkor elvesztem az eszem... A gazda megfogta az asszony kezét, magához vonta s most már szorongva bámult bele a viharba maga is. Lenn a cselédek a pinczét üritették ki. Közéjük kiáltott: Pista! Nyergelj!...

Kelley és cimborája Dee, mindketten közönséges csalók valának! Hálátlan vagy, Leonhardus. Tudod, hogy egy alchymista se mehet be mindaddig a felség alchymiai laboratóriumába, míg te előtted próbaelőadást nem tart tudományából... és csak a te ajánló leveledre nyílnak meg előtte a prágai Hradsin kapui. Ez ellen nem is panaszkodom!

A Nap Szava

visszavezetnek

Mások Keresik