United States or Antigua and Barbuda ? Vote for the TOP Country of the Week !
Az egész környéken nincs kutya, folytatta tovább a leány ez tehát az ő kutyájuk... és nyomra fogja őket vezetni. Kinyújtottam kezemet a Mannlicherem után, hogy lelőjjem a semmirekellő dögöt Regina azonban még idejében lefogott. Bolond vagy? Ide akarod őket csődíteni? Ez igaz volt. Helyrehozhatatlan szamárságot csináltam volna. Maradj csendesen... suttogta Regina. Majd én elkergetem.
Elvégre, aki olyan életpályát választott magának, mint én, annak arra is lépten-nyomon el kell készülve lennie, hogy valamelyik tettenért vadorzó gyorsabb talál lenni és hamarabb röpít golyót a fejembe, mint mi az ő fejébe, punktum... eddig van és igazán nincsen tovább.
Válaszsz! Akarod-e, hogy távozzam, vagy meghallgatsz nyugodtan? Nyugodtan! Nem tudok többé nyugodtan hallgatni. Elég sokáig erőltettem magamra a nyugalmat, nem bírom tovább, erőm megtörött. Egy éve hordozom e szörnyű szikrát lelkemben, egy éve küzdök emberfölötti erővel, hogy lángba ne borítsa véremet, össze ne perzselje agyvelőmet.
Az éjjel elmaradtam a transzporttól, amely a Feldspitál felé szállított minket engem és még tizennyolc társamat amott a leégett tanya közelében elaludtam és mire ma reggel fölébredtem, a transzport már messze járt. Lehet, hogy az őrmester úr kerestetett, de nem akadtak rám. Igy kerültem ide. De tovább megyek, nem maradok itt.
Szó nélkül... Csókolj meg előbb, vagy még azt se, utálatos az olyan fej, a miben megbomlott a velő; csak lőjj agyon. Én talán félnék, vagy nem tudnám felfogni a dolgokat... Esküdj... Fiam, ne beszélj ilyet. Addig nem megyek tovább. Kimerülten roskadt le a gyepre s bágyadt könyörgéssel nézett föl a szép szál emberre, a ki lehajolt utána. Elpusztulok itt, de nem megyek. Esküdj meg...
Előregörnyedve, kutató szemmel bujkáltam tovább, nehogy ismét belerúgjak valamelyik szerencsétlenbe, akinek hullája utamba kerül.
Hála Istennek! kiáltotta boldog gyönyörködéssel, mintha az egész tájat szívére akarta volna ölelni megérkeztünk és most már itthon vagyunk! Megpillantottam a leégett tanyát és tovább ezer lépésnyire saját külön nyírfámat az erdő szélén. Nem tagadom, nagyon jól esett lelkemnek ez az ismerős kép.
Az ifju olyat lendűlt a szánkában, hogy majdnem kifordult belőle. Hurráh! Akkor minden jól van; akkor nem búsulok tovább! kiáltotta. A leányka elpirult. Mosolygott egy kicsit, de nem merte mutatni, hogy valami kellemeset érez. Ne kiabáljon úgy, súgta, jelentősen intve fejecskéjével a kocsis felé. A fiú megértette.
Eltűnt az nyom nélkül, mint a lehelet, s ő harmadnap tudatta vendégeivel, hogy neki okvetlen a fővárosba kell menni, de kérte őket, hogy maradjanak tovább is Zalánczon, s ne zavartassák magukat az ő távolléte által, mi nem fog hosszúra terjedni, s addig helyettesítse őt Enyingi, mint háziúr.
Ha azonban a fiut nagyon elfoglalták a könyvei, napokig sem beszéltek egyebet, csak éppen, hogy köszöntötték egymást. Egyszer a leány a maga kedves, kisleányos modorában utját is állotta, a mint ebéd után gyorsan szobájába akart menni, hogy tovább tanuljon. Tudja Gergely ur, hogy maga nagyon goromba? kérdezte és kihivólag, valósággal vakmerően nézett fel a nagy emberre.
A Nap Szava
Mások Keresik