United States or American Samoa ? Vote for the TOP Country of the Week !
A Rosenzweig orvos a kezét csókoltatja a hercegnének és kéri, hogy ne tessék neki semmit sem adni, mert nagyon felizgatja. Ne tessék haragudni. Kálmán még most is a kezében tartja a rózsákat. Nem akarta senkinek sem odaadni. Egész éjjel nem aludt és fogta. Már elájult. De nem lehet kivenni a kezéből. A hölgy nekitámaszkodott a kapufélfának. Nagy kék szemei egészen elfeketedtek.
Kevés szavu, gyülölködő, zárkózott lélek s lehet, hogy éppen a lajstromon dolgozik. Micsoda lajstromon? Azt mondják, hogy a vadállatait tartja számban. Összeir róluk, toronyát-boronyát, az isten tudná, hogy mivel van tele egy ilyen bolondnak az esze.
Ez is harc s e harcban a szociáldemokrácia is azt tartja, amit a mi hadvezéreink tartanak s már Grotius megirt: „Omnia in bello licesse, quae necessaria sunt ad belli finem.‟ Minden meg van engedve a háborúban, ami a győzelmet biztosítja. A vezetőknek ez az álláspont nagyon kellemes és hasznos.
Mert kisebbszerű ideiglenes javítások mitsem érnek: a beadott szer elgőzölögvén, a test még bágyadtabb és a fájdalom égetőbb lesz. Gyökeres javításról pedig az a köztudat, hogy azzal sarkalatos törvényeink ellenkeznek. Politikai reformok dolgában sürgősnek tartja a közteherviselést, hogy a nemesség is adózzék, pénzzel váltva meg a véradót: a katonáskodást.
Ami kívül van, az nincs belül, s a zárt társaság már csak jobbnak tartja magát a kívülállóknál. Főleg a szocialista ifjúság az öregje már tapasztaltabb s jobban lát mélyen meg van győződve, hogy a szocializmusé minden igazság az égben és a földön s hogy a többi világ a sötétben botorkál; ennek következtében legföljebb sajnálkozva néznek le a többi halandóra, akik nem szocialisták.
Végre is nem tudott egyebet kiokoskodni, mint hogy néhány lapban apróhirdetést adott ki, a miben felszólította azt az urfikocsist, a ki megütötte, hogy jelentkezzék, különben gyáva kölyöknek tartja. A hirdetések árát a házi asszonya adta kölcsön s ő borogatta éjjel az arczát is jeges ruhával, mig a fiu lázasan s izgatottan elaludt egy-egy negyedórára.
Most nem a meggazdagodott zsidók uraskodásán mosolyognak és mérgelődnek a környék elszegényedett ősurai; sokkal mélyebb, általánosabb, hogy úgy mondjam emberiebb érdek tartja elfoglalva figyelmöket, táplálja társalgásukat, tartja ébren kárörömüket: a pletyka, a halhatatlan pletyka. Sőt talán a botrány is.
Mert hogy igen egyformák voltak a levelei. „Jól vagyok, egészséges vagyok, effélék voltak azok a "hírek", melyek hazajuttatását az orosz hadicenzura megengedte. Ebbe még Ida néninek is bele kellett nyugodni. Azóta nagyon nagy idő telt el s a háború folyvást tartott. Tehát a levelek folyvást jöttek mentek. De Ida néniben tartja a lelket a reménység, meg az imádkozás.
A Nap Szava
Mások Keresik