United States or Niue ? Vote for the TOP Country of the Week !
Nekem sincs annyi pénz mindig a zsebemben, és még többet is kell fizetnem. A Manó is csinált ötvenezer forint adósságot. Megint! Hogy mer az a fiú adósságot csinálni? kiáltott Eveline méltatlankodva. Ő játszotta Pesten a grófot és csinált adósságot. Mikor a grófok akarnak zsidók lenni, akkor a zsidók lesznek grófok, és mind a ketten csinálnak adósságot, és én fizetem ki.
Jól van, mondja a gróf, nem nevezlek többet igy édes Atillám, hanem ha minden erős feltételem mellett is kijutna neked belőle, ird fel pontosan, és a hónap végén minden szamár után kapsz öt forintot. A hónap végén beadta a komornyik a számadást s mintegy háromszáz forintot kapott a titulaturáért. Itt ugyan nem lehett mondani: titulus sine vitulo.
A gondolatával pedig ijedten kisérte a férfit. Amikor az ura hazakerült, még ébren volt, de nem árulta el. Magára akart maradni. Mit is mondhatott volna? Ha mindent úgy mond el, ahogy volt, akkor az talán vádaskodásnak látszhatott volna. Abból mindenféle baj lehetne. Hallgatott, csak anynyit mondott reggel az urának: Én nem hivatom többet azt a Kardost. Én nem értek a gazdálkodáshoz.
Nos, nem regénybe illő dolog-e, hogy egy ember, kinek három uradalma van pompás kastélyokkal, egy öt-hatszáz holdból álló hitvány kis birtokot vásárol, kiáltott föl nevetve Enyingi, föltéve magában, hogy semmit sem árul el többet Jakab dolgából. Azt kell hinnem, hogy oda elvonulva, végleg remetének készül. És a hölgy? Miféle hölgy? Kire értette az előbb, hogy cherchez la femme. Senkire.
Megpróbáltam mindent, de hát nem ment. Akkor aztán mondta valaki, hogy legyek pinczér. Valami első nem leszek ott se, de hát megélhetek valahogy. Azóta egészen jó dolgom van, hogy soha jobbat ne is adjon az Isten. Egész jól elbiczeghettem volna odáig, a hol aztán már többet nem biczeg az ember... Akkor aztán közbejött az, hogy megházasodtam. No, ez nagy eset volt az én szegény életemben.
Szodorayra bízaték a vezérkedés, de mivel többet elbocsátani tanácsos nem vala, csak száz ember adatott keze alá, kiknek egyik csapatát Karácson Tivadar kormányozta.
Mindenki látta, hogy csak a szájuk jár s ha ezután öt forint helyett tizért adják el a szavazatukat, azzal ugyan nem bukik meg a vasut. Pedig ide az kellene. Felszántani a töltést, bevetni a helyét luczernával, hogy meg se lehessen ismerni többet, felégetni azt a czifra házat s belefektetni a hunczut kormányt, az isten verje meg az egész vasutat!
Annak a kendőnek a színét, amelybe burkolódzott senki emberfia ki nem találta volna pedig még ez a nagykendő volt rajta az egyetlen valamirevaló köntösdarab, a többiért mind összevéve sem adott volna többet a handlé öt hatosnál. Gyereknek néztem és szemmértékre nem becsültem többre tizenkét-tizenhárom esztendősnél. Pedig lám, csalódhatik az ember!
Kihozom a botot s szétverek köztetek. Mars! Ki innen! A parasztok lassan huzódtak a kapu felé. Mikor már jó messze voltak, megállottak egy perczre, mint a kivert állatok és összeröffentek. Megbánja még... Nem lesz ez mindig igy. Többet ér neki egy lova, mint mi mind... Fenn a tornáczon pedig ujra lelkesedni kezdett Gyéres. Karonfogta a tanítót és huzta maga után. Jöjjön, jöjjön.
I. Napoleon azt irta 1797-ben Károly főherczegnek, hogy: „Egy emberélet megmentése többet ér, mint a csatamező minden diadala.“ S ugyan ő volt, ki később Berthiernek azt mondta, midőn ez az összeirási lajstromot kezébe nyujtá: „És e szerint havonként volna elkölteni való tizezer emberünk.“
A Nap Szava
Mások Keresik