United States or Papua New Guinea ? Vote for the TOP Country of the Week !
A másik kisasszony mindannyiszor visszanézett rá, nyájasan, szívesen, mintha már régi ismerősök volnának. Odalenn Lola megszólított egy szolgát, hogy hívják ki a nénjét s mialatt egy szempillantásra magukra maradtak, Vidovics hirtelen közelebb hajolt a szemébe mosolygó archoz s halkan, vakmerő bizalmassággal megkérdezte tőle: Hogy hívják magát? Maga édes-kedves!
Csak Dömötör szemérmességén múlt, hogy nyomban nem folytatták ott, ahol ezelőtt húsz esztendeje, Hellmer tanár atelierjében, a modellek és növendékek társaságában abbanhagyták. A művész egyelőre nem élt régi jogaival.
Megigértem! viszonzá Esztheyné, kezét a leányka hullámos hajára téve, ki most kérő, szelid arczocskájával a régi Dózia volt s kire visszaemlékezett, hogy az az első látásra megnyerte rokonszenvét, holott akkor majdnem gyűlölettel közeledett hozzá. De Dózia e határozott kijelentés daczára még mindig habozott feleletével.
De a régi Horváth Jóska nem veszett el végképpen; a leányzó nem halt meg, csak aludt. És koronkint föltámadt. Hogy mennyire föltámadt, arról minden egyes alkalommal három hétig beszélt Szilas és Bodrog-vármegye. Ezeket az időszaki, tekintélyes kirugásokat Horváth Jóska azzal okolta meg a felesége előtt, hogy neki gyönge mája van. Az egészségének tartozott vele, hogy néha-néha nagyokat igyék.
A körmükkel akartak kiásni valamit a semmiből. Az igazgató mindennap korán jött a szinházhoz. Az ócska szekrényekből maga elé rakott egy nagy csomó régi darabot s lázasan kutatta közöttük a gyöngyöt. Ebben a hajszában elvesztette a judiciumát.
Derékig ment benne, de birta. A leány remegett a karjaiban s egyszer, mikor nyakig belemerült a szürke vizbe, körülfonta karjaival a nyakát. A nagy paraszt pedig rámordult: Csendesen legyen a kisasszony... Itt maradunk mindaketten. Mikor pedig elért a régi kőházig, fölvitte a leányt a tornáczra, maga pedig nehezen lihegve leült a küszöbre pihenni. Fenn zavaros nagy lárma lett.
Az megijed, földhöz csapja a kalapot, kinevezést és rubrikázást, kiszalad az ajtón s csak az ablakon kiált vissza: De hallja kegyeemed, mondja meg a menyisztereenek, hogy fogjon magaanak maasutt sült rákot avvaa a csikfogoovaa! A régi jó időkből. Az öreg Dömötör hirneves ember volt a maga idejében. Dabi pap volt; mely eklézsia egyike a világ legszegényebb parochiáinak.
Meg is mondottam Reginának, hogy amint fölérkezünk régi Standunkra, első teendő lészen egy neki alkalmatos ruhának »építése«. A testén levő foszlós rongyokat nem lehet többé viselni. Tudom, hogy nem lehet, válaszolta fejével intve, amíg azonban más nincs, ezek is jobbak a semminél. Lesz! So? Ugyan honnan? Majd meglátod.
Góg Ferencz jóvá akarta tenni a meghiúsult első hatást, s mintha csak most venné észre a vendége arczán tükröződő meglepetést, fölkiáltott: De mit látnak szemeim! Hiszen, úgy vélem észlelni, a bemutatás fölösleges volt s én tudtomon kívül régi ismerősöket hoztam össze.
No most az egyszer lilek-lilek-adta beste-karaffia góbéi tovább mehettek száraz lábbal; de ha még egyszer lúvá hagyjátok magatokat tétetni, teremtucscse megnyergellek benneteket. Egy régi csodareczept. Hogy az embernek se puska-, se ágyugolyó ne ártson.
A Nap Szava
Mások Keresik